Történetünk a rendszerváltás előtti időkig nyúlik vissza, amikor Magyarországon először jöhetett létre önkéntes, kormánytól független vállalkozói érdekképviselet.

Harminchét év alatt a VOSZ-ból Magyarország egyik legjelentősebb munkaadói szervezete lett – a sarokműhelytől a nagyvállalatig, mindenki számára, aki saját kockázatán épít valamit.
1988. március 8-án alakult meg a VOSZ – Vállalkozók Országos Szövetsége. Az alapítást az a gazdasági fordulat tette szükségessé, hogy az 1980-as évek elejétől kezdődően új magántulajdonú vállalkozási formák jöhettek létre az országban. Ezeknek az újonnan alakuló cégeknek nem volt érdekképviselete.
A VOSZ független, politikától mentes érdekképviseleti szervezetként jött létre a gazdasági rendszerváltás idején. Csatlakozás az OÉT-hez (Országos Érdekegyeztető Tanács). Alapító elnök: Simsa Péter.
A taxisblokád idején a VOSZ aktív szerepet vállalt a társadalmi párbeszédben. Palotás János képviselte a szervezetet a tárgyalásokon.
Felvétel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) európai szervezetébe.
Demján Sándor elnökségével országos terjeszkedés kezdete: vármegyei szervezetek és szakmai tagozatok megalakítása.
A Széchenyi Kártya Program elindítása – a kis- és középvállalkozások egyedülálló hitelezési forrása.
A Prima Primissima díj alapítása és a Magyar Vállalkozók Napja meghonosítása.
Reformszövetség létrehozása, a „VOSZ 6 pontja" gazdaságpolitikai javaslat kidolgozása. „Hallatjuk a hangunkat" rendezvénysorozat indítása.
Aktív részvétel a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) munkájában.
A Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) alapító tagja
Eppel János elnökségével új stratégia: modernizáció, megújult arculat, szolgáltatásfejlesztés.
VOSZPort platform és VOSZ Barométer elindítása. Az Országgyűlés a Magyar Vállalkozók Napját hivatalos jeles nappá emeli.
VOSZ Vállalkozásfejlesztési irodák megnyitása minden vármegyében.
.jpg%3Fv%3D2026-04-28T11%253A06%253A18.299Z&w=3840&q=75&dpl=dpl_jvXBwimQLGxy1bReJAhC6zNwXAr1)
2021-ben a VOSZ vállalkozói közössége Eppel Jánost választotta a szövetség élére. Az új stratégia legfőbb célja a Demján Sándor által kijelölt úton haladva, de a 21. század kritériumainak megfelelően a szövetség érdekképviseleti szerepének további erősítése, a szervezet modernizálása és szolgáltatásainak bővítése.
A szövetség eddig elért eredményeit megőrizve a továbblépést, a befolyás és hasznosság fokozását, a vállalkozói közösség további megerősítését tűzte ki célként.
Az új stratégia középpontjában a digitális átállás támogatása, az adatvezérelt döntéstámogatás, a helyi jelenlét erősítése, valamint új programok és nemzetközi együttműködések állnak.

.jpg%3Fv%3D2026-04-28T11%253A10%253A56.044Z&w=3840&q=75&dpl=dpl_jvXBwimQLGxy1bReJAhC6zNwXAr1)
1998-ban a polgári társadalom kialakulása és a piacgazdaság kiépülése új helyzet elé állította a szövetséget. Ebben az évben Demján Sándort választották a szövetség élére, aki úgy gondolta, hogy egy érdekképviseleti szövetségnek nem csak a fővárosban lévő vállalkozásokra kell koncentrálnia.
Az országos elnökség egyetértésével és támogatásával sorra megalakultak a szövetség vármegyei szervezetei. A VOSZ valóban országossá vált.
A szövetség tevékenységének bővülésével a VOSZ kiterjesztette érdekképviseletét valamennyi vállalkozásra, és az új érdekképviseleti feladatkörnek megfelelően a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége nevet vette fel.

Az elnökség egyik első intézkedése a vállalkozói elismerés rendszerének kiépítése volt. 1999-ben elindult az Év Vállalkozója díjazás, amelyet azóta minden évben, a Magyar Vállalkozók Napja keretében adnak át – ezt az ünnepet az Országgyűlés 2023-ban jeles nappá emelte.
2003-ban Demján Sándor megalapította a Prima Primissima díjat, amely a magyar kultúra, művészet, tudomány és sport kiemelkedő alkotóit ismeri el. Mindkét díjrendszer ma már vármegyei szinten is él: a helyi győztesek automatikusan az országos jelöltek közé kerülnek.
.jpg%3Fv%3D2026-04-28T11%253A21%253A10.939Z&w=3840&q=75&dpl=dpl_jvXBwimQLGxy1bReJAhC6zNwXAr1)
Az érdekképviseleti munka is új dimenziókat kapott: a VOSZ 6 pontjaként ismertté vált gazdaságstratégiai program, a részvétel a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban, a VKF konzultációs fórumon, valamint a „Hallatjuk a hangunkat" rendezvénysorozat mind azt bizonyítják, hogy a szövetség nemcsak reagált a döntéshozókra, hanem aktívan alakította a gazdasági közbeszédet.
Ugyanebben a korszakban indult el a Széchenyi Kártya Program is, amely azóta több mint két évtizede a kis- és középvállalkozások egyik legfontosabb finanszírozási eszköze.
.jpg%3Fv%3D2026-04-28T11%253A21%253A23.756Z&w=3840&q=75&dpl=dpl_jvXBwimQLGxy1bReJAhC6zNwXAr1)
.jpg%3Fv%3D2026-04-28T11%253A24%253A33.256Z&w=3840&q=75&dpl=dpl_jvXBwimQLGxy1bReJAhC6zNwXAr1)
1988. február 20-án alakult meg a VOSZ – Vállalkozók Országos Szövetsége. Az alapítást az a gazdasági fordulat tette szükségessé, hogy az 1980-as évek elejétől kezdődően új magántulajdonú vállalkozási formák jöhettek létre az országban. Ezeknek az újonnan alakuló cégeknek nem volt érdekképviselete.
Simsa Péter volt a szövetség alapító elnöke, akit később Palotás János követett az elnöki székben. Az első tíz évben a VOSZ jellemzően kis- és közepes méretű társas magáncégeket tömörített, és komoly eredményeket ért el szakmai javaslataival a kormány és a törvényhozás előtt.
A rendszerváltás válsághelyzeteiben a VOSZ aktív szerepet vállalt. Az 1990-es évek elején a taxisblokád tárgyalásos megoldásában a szövetség vezető szerepet játszott, amely modellként szolgált a későbbi konfliktuskezelési munkában és beépült az Országos Érdekegyeztető Tanács működésébe.
1991-ben a VOSZ felvételt nyert a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet európai szervezetébe, amely megalapozta a szövetség nemzetközi elismertségét.

Mintegy 25 ezer aktív, közvetlen tagságán és társult tagként a VOSZ-hoz csatlakozott vállalkozói szervezeteken keresztül több mint 65 ezer vállalkozást képvisel.

