A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) fontosnak tartja az igazságos és arányos közteherviselést. Jelentős vagyonnal nagyobb közteherviselési felelősség jár. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott vagyonadó-tervezet jelenlegi formájában történő bevezetését azonban a VOSZ nem támogatja, mindenekelőtt azért nem, mert az veszélyezteti a magyar kis- és középvállalkozások fejlődését. A megoldás irányát a vállalkozásban működő termelő tőke védelmében és a beruházásokat veszélyeztető szabályok átdolgozásában látjuk.
Az 1 milliárd forintos adómentes értékhatár feletti vagyonba a tervezet a vállalkozói részesedéseket is beszámítja. Egy családi vállalkozás értéke jelentős részben üzemépületben és gépekben testesülhet meg. Magas cégérték mellett is előfordulhat, hogy a tulajdonosnak nincs elegendő szabad pénze az adó megfizetéséhez. Ha emiatt többletosztalékot vesz ki, az a vállalkozás fejlesztési forrásait csökkentheti. A VOSZ májusban elfogadott programja a hazai kis- és középvállalkozások megerősítését és növekedését azonosította a magyar gazdaság fejlődésének központi elemeként; az új adó hatását ebből a szempontból tehát feltétlenül értékelni kell.
A Pénzügyminisztérium saját hatásvizsgálata is elismeri, hogy a vagyonadó egyes vállalkozások tulajdonosait magasabb osztalék kifizetésére, ezzel a tőke növekedésének fékezésére ösztönözheti, ezzel hátráltatva a beruházásokat. A tőkevesztés ellen a vállalkozói szféra minden lehetséges megoldást meg fog kísérelni, amely a kitűzött költségvetési célok megvalósulása ellen hat, ugyanakkor rombolja a befektetői bizalmat és gazdasági működés hatékonyságát is. Mindezt a kockázatot a törvényben kell és szerintünk lehet is kezelni, legalábbis nagy mértékben csökkenteni. A VOSZ olyan részletes gazdasági hatásvizsgálatot kér, amely a várható bevételek mellett a vállalati forráskivonás következményeit, továbbá az adó beszedésének – az adóelkerülésnek, a jogvitáknak - várható költségeit - is számszerűsíti.
Az OECD 2018-as elemzése szerint a vagyonadó megítélése a teljes adórendszertől és az adott ország gazdasági körülményeitől függ. A VOSZ ezért a következő módosításokat javasolja.
Célzott védelem a termelő vagyonnak és kedvezmény az új beruházásoknak. A Magyarországon tényleges gazdasági tevékenységet és foglalkoztatást szolgáló vállalkozói vagyonra célzott mentességet kérünk. A jogosultságot indokolt az eszközök valós használatához kötni. Emellett a hazai termelékenységet javító új beruházás és a munkavállalók képzése adjon lehetőséget vagyonadó-kedvezményre, természetesen a kettős kedvezmény kizárásával. A VOSZ javaslata szerint mindez csakis ellenőrizhető feltételekre épülhet, vagyis a vagyon céges formában tartása önmagában ne biztosítson mentességet.
Az adófizetés igazodjon a tényleges fizetőképességhez. Igazolt likviditási nehézség esetén legyen külön, előre ismert szabály az adó halasztására vagy részletekben történő megfizetésére, méghozzá a tervezetben szereplő könnyítéseken túlmenően, akár több évre is elosztható módon. A VOSZ olyan megoldást kér, amely megelőzi, hogy az adófizetés kényszerű eszközértékesítéssel vagy a működéshez, fejlesztéshez, modernizációhoz szükséges beruházási források kivonásával járjon.
Megbízható értékelés és arányos adminisztráció. A tervezet 1. melléklete részletes cégértékelési képletet tartalmaz, de a számított érték jelentősen eltérhet a részesedés ténylegesen elérhető piaci értékétől. Biztosítani kell az indokolt eltérés igazolását, különösen a nehezen értékesíthető vagyonelemekben megtestesülő részesedéseknél. Az 500 millió forint feletti saját tőkéjű társaságok új adatszolgáltatását a már rendelkezésre álló beszámolóadatokra kell építeni, a párhuzamos adatkérések – vagyis a szükségtelen adminisztrációs teher - csökkentésével. Ehhez a NAV időben adjon egyértelmű útmutatót és vállaljon partnerséget a vállalkozások irányában, a bevezetés időszakában.
A teljes adóterhelés vizsgálandó. A VOSZ a vagyonadót a vállalkozói jövedelmeket és a vagyon hozamát terhelő adókat együtt javasolja értékelni. A tervezet egyes meglévő vagyonjellegű adók beszámítását már lehetővé teszi. A szabályozás átdolgozásakor az összesített elvonás fenntarthatóságát is vizsgálni kell, különösen a gyenge jövedelmezőségű időszakokban és területeken (földrajzi, gazdasági). A kedvezmények döntően a Magyarországon végzett valós gazdasági tevékenységhez kapcsolódjanak, átlátható és egyenlő feltételekkel.
Alacsonyabb adókulcs és fokozatos bevezetés. A VOSZ – nemzetközi tapasztalatok alapján - a tervezett adókulcsok csökkentését javasolja, további differenciálással a vagyoni sávokat és fokozatossággal a bevezetést illetően:
· egy induló, 1-5 milliárdos sávban – ahol várhatóan a legtöbb adóalany és a legtöbb kapcsolódó kkv található - az első év terhelése 0,1-0,25%, amely évente növekedve, 5 év alatt éri el a 0,5%-os (végleges) mértéket
· az 5-100 milliárdos sávban az első év terhelése 0,5 %, amely évente növekedve, 5 év alatt éri el az 1%-os (végleges) mértéket
· a 100 milliárd feletti vagyonok esetén az első év terhelése 1 %, amely évente növekedve, 5 év alatt éri el az 1,5%-os (végleges) mértéket
A fenti megoldás mellett lényegesen csökkenthet az adóelkerülési szándék és az adóbeszedési költségek nagysága. A fokozatosság erősíti a kiszámíthatóságot és a rendszer fenntarthatóságát, ezzel növelve a befektetői bizalmat és egy elviselhetőbb vállalkozói terhet eredményezve.
Az október 14-ig meghirdetett e-mailes véleményezés lehetőséget ad az észrevételek benyújtására. Érdemi egyeztetéshez, vállalkozói párbeszédhez, modellek felállításához – ahogy a fenti javaslatok alapján is látható - ennél több időre van szükség. A VOSZ közvetlen szakmai tárgyalást kér a Pénzügyminisztériumtól, ahol az érintettek választ kapnak a felvetéseikre, és a tervezett szabályok hatását konkrét vállalati példákon közösen ellenőrizhetik, még a törvény véglegesítése előtt. Ehhez az október 14-i határidő meghosszabbítását is javasoljuk. Az egyeztetéseket – az érintettekkel, tagságunkkal és a szakmával – folytatjuk, ez alapján további javaslatainkkal jelentkezünk!
A VOSZ vállalkozói közössége készséggel áll a kormányzat és a társadalom rendelkezésére - ahogy tettük azt az 1989-1990-es rendszerváltás alkalmával és azóta is számtalanszor -, a szükséges módosítások előkészítésében, a piaci felmérések és vállalkozói hatásvizsgálatok támogatásában.
A piacgazdaságot együtt kell építsük!
