Átfogó, hosszú távú kereskedelmi stratégia készül, a kormányzat csökkentené a piactorzító intézkedéseket, köztük kivezetné az árrésstopot, és 3 milliárd forintot fordít a vidéki kisüzletek fejlesztésére – többek között ezek hangzottak el a 2026-os Európai Kereskedelem Napján, 2026. november 5-én. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által szervezett rendezvénynek az Országház adott otthont. A szakpolitikai fórum a kereskedelem versenyképességéről és kihívásairól szólt, majd ünnepélyes keretek között adták át a Klauzál Gábor Elismerő Okleveleket és a Magyar Kereskedelemért Nagydíjakat.
A Demján Sándor kezdeményezésére, az EuroCommerce támogatásával több mint két évtizede életre hívott Európai Kereskedelem Napja a kereskedelmi szakma egyik legfontosabb hazai találkozója. Az esemény egyszerre szolgálja az ágazatban dolgozók teljesítményének elismerését, valamint a kereskedelem jövőjét meghatározó gazdaságpolitikai és szakmai kérdések megvitatását.
Fókuszban a kereskedelem versenyképessége és a gazdaságpolitikai kihívások
A rendezvény fővédnöke, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a kormányzat célja a piactorzító intézkedések csökkentése, köztük az árrésstop kivezetése, valamint a vállalkozások fejlődését ösztönző gazdasági környezet kialakítása. A 470 milliárd forintos keretű Ganz Ábrahám gazdaságfejlesztési program a technológiai megújulást, a digitalizációt, az exportképesség növelését és a hazai beszállítók megerősítését támogatja, emellett 3 milliárd forintot irányoznak elő a vidéki kisüzletek fejlesztésére. Kiemelt cél, hogy a magyar tulajdonú vállalkozások nagyobb arányban jelenjenek meg a nemzetközi piacokon.
Gazsi Attila, a VOSZ elnöke beszédében rámutatott, hogy az Európai Kereskedelem Napja a szakmai teljesítmények elismerése mellett a kormányzat és a vállalkozások közötti együttműködés fontos fóruma. Az együttműködésre nagy szükség van, hiszen 2022 vége és 2025 vége között nettó módon több mint 15 ezerrel csökkent a hazai kiskereskedelmi üzletek száma, ami különösen a kisebb települések ellátását veszélyezteti. A VOSZ közös beszerzési és szolgáltatásfejlesztési megoldásokkal segítené a kisboltok fennmaradását, miközben a „100 nap – 100 vállalkozás” program tapasztalataira építve konkrét szakpolitikai javaslatokat dolgoz ki. A program példái – köztük a COOP algoritmusalapú rendelés-előkészítése vagy a békéscsabai Csaba Center energiahatékonysági beruházásai – azt mutatják, hogy a hatékonyság és a digitalizáció nem a nagyok kiváltsága. A szövetség a jövő év elején induló országos mesterséges intelligencia-programjával is támogatja a vállalkozások hatékonyságának javítását.
Balázs Ildikó, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára kiemelte, hogy a magyar kereskedelem a GDP mintegy 10 százalékát adja, több százezer embernek biztosít munkát, és több mint 92 ezer üzletével közvetlenül szolgálja a lakosságot. Az OKSZ a hazai kereskedők érdekeit a kormányzati egyeztetéseken és az európai szabályozási folyamatokban egyaránt képviseli. Hangsúlyozta, hogy a technológiai fejlődés mellett továbbra is a vásárlói bizalom, a dolgozók szakmai elkötelezettsége és a magas színvonalú kiszolgálás jelenti az ágazat legfontosabb értékét.
Ilya Bruggeman, az EuroCommerce igazgatója az európai kereskedelem előtt álló kihívások közül az inflációt, a geopolitikai bizonytalanságokat, a növekvő működési költségeket és az Európai Unión kívüli online platformok által támasztott egyenlőtlen versenyt emelte ki beszédében. Az EuroCommerce a szabályozási terhek mérséklését és az uniós előírások következetes érvényesítését szorgalmazza. Az európai egységes piac a magyar fogyasztóknak nagyobb választékot, a hazai vállalkozásoknak pedig nemzetközi növekedési lehetőségeket kínál.
Dr. Kozák Ákos, az Egyensúly Gazdaságkutató és Tanácsadó ügyvezető igazgatója elemzésében rámutatott, hogy a kereskedelem kiemelkedően sok hazai hozzáadott értéket teremt: egy forint végső keresletből a kereskedelemben 76 fillér hazai hozzáadott érték lesz, a feldolgozóiparban 37, a járműgyártásban mindössze 24. Gazdaságélénkítő hatása ugyanakkor az elmúlt másfél évtizedben mérséklődött, munkajövedelem-tartalma 2010 és 2023 között 45-ről 39 fillérre csökkent. Az ágazatot alacsony beruházási intenzitás, jellemzően 5 százalék alatti nyereségesség és jelentős termelékenységi különbségek jellemzik, a kiskereskedelemben foglalkoztatottak aránya pedig 2009 óta közel 10 százalékról 7 százalék körülire esett. Hosszú távon a regionális egyenlőtlenségek mérséklése, a vidéki ellátásbiztonság, valamint a demográfiai és éghajlati változásokhoz való alkalmazkodás is meghatározó feladat. Az elemzés nyolc szakpolitikai javaslatot fogalmazott meg, köztük az ágazati párbeszéd fórumainak kialakítását, a városi kiskereskedelem felélesztését és a kistelepülések ellátását biztosító bolthálózat fejlesztését.
Az eseményen Dr. Fábián Ágnes gazdaságfejlesztési államtitkár bejelentette, hogy átfogó, hosszú távú kereskedelmi stratégia kidolgozásán dolgoznak. Ennek részeként felülvizsgálják a korábbi szabályozási beavatkozásokat, támogatnák a kisboltok energiahatékonysági és digitális fejlesztéseit, valamint áttekintik a hagyományos és online kereskedelem együttműködési lehetőségeit. A tervek között szerepel egy állandó szakmai egyeztetési rendszer kialakítása is, amely már a döntések előkészítésébe bevonná az ágazat szereplőit.
Dr. Kozák Tamás kereskedelemért felelős helyettes államtitkár a hazai kereskedelem szerkezeti megújulásának szükségességére hívta fel a figyelmet. A következő időszak feladatai között említette a hibrid és automatizált üzletek alkalmazási lehetőségeinek vizsgálatát, a mesterséges intelligencián alapuló vállalatirányítás elterjesztését a kkv-k körében, valamint a kereskedelmi szakképzés munkaerőpiaci igényekhez igazítását. Fontosnak nevezte a kereskedelmi munkaerő elöregedésének kezelését és a városközpontok üzlethálózatának megújítását is.
Madar Norbert, a PwC Magyarország digitális kereskedelmi tanácsadásának igazgatója szerint az elmúlt tíz évben tízszeresére nőtt hazai e-kereskedelem 2026-ban fordulóponthoz érkezett. Az online kiskereskedelem már a GDP 2,5 százalékát adja: 2026 első félévében 1002 milliárd forintos forgalmat ért el, 14,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A belföldi és uniós webáruházak forgalma 11,9, az EU-n kívüli szereplőké 23,1 százalékkal nőtt, utóbbiak már a piac 21 százalékát adják; a Temu magyarországi forgalma az első félévben 107 milliárd forint volt. A hazai webáruházak növekedése így elmarad a nemzetközi szereplőkétől. Már 4,4 millióan vásárolnak online, átlagéletkoruk 51 év, és egyre többen tájékozódnak mesterséges intelligenciával: arányuk 2024 óta 10-ről 21 százalékra nőtt. Magyarország ugyanakkor erős pozíciókkal rendelkezik a csomaglogisztika és az e-kereskedelmi technológiai platformok területén. A továbblépés kulcsa az adatvezérelt működés, a szolgáltatásfejlesztés és a magyar vállalkozások határon túli terjeszkedésének ösztönzése: a hazai kereskedőknek nemcsak árban, hanem szolgáltatásban – gyors szállításban, magyar nyelvű ügyfélszolgálatban, egyszerű visszaküldésben – is versenyezniük kell.
A nemzetközi kitekintést Dominik Abrell igazgató, Executive Director of Global Portfolio Management & Investor Relations adta. A szakmai fórum és a délelőtti programot záró kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a magyar kereskedelem fejlődéséhez az ágazat szereplőinek összehangolt munkájára és a változó piaci körülményekhez való alkalmazkodásra van szükség.
Ünnepélyes díjátadóval ismerték el a kereskedelmi szakma kiválóságait
A szakmai fórumot követően az Országház Vadásztermében rendezték meg az Európai Kereskedelem Napja ünnepélyes díjátadó gáláját. Az eseményen a hagyományoknak megfelelően a kereskedelmi szakma két rangos elismerését, a Klauzál Gábor Elismerő Okleveleket és a Magyar Kereskedelemért Nagydíjakat adták át.
A Klauzál Gábor Elismerő Oklevél a magyar kereskedelmi szakma kiemelkedő állami elismerése, amelyet olyan szakemberek vehetnek át, akik hosszú távon végzett, magas színvonalú munkájukkal jelentősen hozzájárultak a hazai kereskedelem fejlődéséhez, a szakmai értékek megőrzéséhez és az ágazat eredményes működéséhez.
2026-ban Klauzál Gábor Elismerő Oklevélben részesült
· Berdó Zsuzsanna, a Jászinvest Zrt. vezérigazgatója
· Gereben Mátyás, a CPI Hungary Kft. országigazgatója
· Kovács Krisztián, a CBA Újhegyi Kft. kereskedelmi igazgatója
· Maczelka Márk László, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője
· Mezei János, a CO-OP Star Zrt. kereskedelmi igazgatója
· Olbrich Tamás, a Digitaltech Europe Kft. (Notebook.hu) értékesítési vezetője
· Kovács Balázs, a Danubius Hotels Zrt. vezérigazgatója
A Magyar Kereskedelemért Nagydíjat a VOSZ Demján Sándor, a szövetség örökös elnökének kezdeményezésére alapította. A kitüntetés a kereskedelemben kiemelkedő teljesítményt nyújtó, elhivatott szakemberek munkáját ismeri el, különös tekintettel azokra, akik a mindennapi kereskedelmi tevékenység során szakmai tudásukkal, kitartásukkal és példaértékű hozzáállásukkal járulnak hozzá az ágazat sikeréhez. A nagydíj nemcsak az egyéni teljesítmény elismerése, hanem annak hangsúlyozása is, hogy a kereskedelem működésének alapját az ágazatban dolgozó, a vásárlókkal közvetlen kapcsolatban álló munkavállalók szakértelme és elkötelezettsége jelenti.
A díjazottak névsora jól mutatja, hogy a kereskedelem sikere minden szinten elkötelezett emberek munkáján múlik: a nagydíjasok között boltvezetők, eladók, pénztárosok, raktárvezetők és cégvezetők egyaránt vannak. A legrégebben a szakmában dolgozó díjazott, Nagy Imre Lajosné 1977-ben tanulóként kezdte pályáját, és ma is a SPAR munkatársa.
2026-ban Magyar Kereskedelemért Nagydíjban részesült
· Dani Lászlóné, az Auchan debreceni áruházának pénztár-hostessa
· Frank Izabella, a dm soproni üzletének vezetője
· Dudás-Horváth Edina, a Lidl siófoki üzletének vezetője
· Kantó Katalin, a SPAR soproni szupermarketének SPAR toGo részlegvezetője
· Jurik Péterné, a Tesco győri áruházának műszakvezetője
· Csendesné Kökény Ágnes, a PENNY ceglédi üzletének vezetője
· Simkó Gábor, az Észak-Kelet Pro-Coop Zrt. száraz- és zöldségáru-raktárának vezetője
· Sándorné Bila Mónika, a Hunor Coop Zrt. nagymágocsi Coop ABC-jének vezetője
· Szentgyörgyvári Miklósné, a Szombathelyi Coop Zrt. 6. számú ABC-jének vezetője
· Gohérné Tihanyi Tímea, a Galga-Coop Zrt. hévízgyörki COOP szupermarketének vezetője
· Bányay Andrea, a Boston Group magyarországi vállalatcsoportjának kereskedelmi vezetője
· Valler Zoltán, a Kispatak-2000 Kft. (Reál hálózat) ügyvezetője
· Nagy Imre Lajosné, a SPAR Magyarország eladója és pénztárosa
