Országos AI-program indul 2027 elején. Magyarul is megjelenik Hermann Simon professzor könyve. Bejelentések a VOSZ Versenyképességi Tudásfórumán.
Ha a magyar vállalatok termelékenysége az elmúlt 16 évben évente csupán 1 százalékponttal gyorsabban nőtt volna, a vállalati szektor hozzáadott értéke ma 15–20 százalékkal lenne magasabb – derül ki a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az Egyensúly Intézet közös tanulmányából. A kitörés útját a VOSZ 116 hazai vállalkozás személyes meglátogatása után a Versenyképességi Tudásfórumon mutatta be, ahol két jelentős bejelentés is elhangzott: 2027 elején országos, gyakorlati mesterséges intelligencia-program indul, és magyarul is megjelenik Hermann Simon professzor, a Rejtett Bajnokok, Hidden Champions-koncepció megalkotójának egyik nagy sikerű könyve.
„Tartós versenyelőnyt egyre inkább a tudásunkkal és a működésünk minőségével tudunk elérni. Ehhez vállalatvezetési képességekre is szükség van: hiába jó a termék, ha a szervezet nem tudja követni a növekedést” – hangsúlyozta a Corinthia Budapestben megrendezett konferencia megnyitóján Gazsi Attila, a VOSZ elnöke.
A megállapítást a gyakorlat is igazolja. A májusban indult „100 nap – 100 vállalkozás” program keretében a VOSZ képviselői a tervezett száz helyett 116 céget kerestek fel országszerte. Az „Amikor a vállalkozás kinövi önmagát” című panelbeszélgetésen a BioTechUSA, a Simon's Burger, az Árpád Pálinka, a Márka és a Baromfiudvar, „A következő versenyelőny” című beszélgetésen pedig az Intuitech, a Peak, a Kuube, a Cool4U és az Intrudair vezetői osztották meg tapasztalataikat.
A kerekasztal-beszélgetéseken olyan gyakorlati tapasztalatokat osztottak meg, amelyek a kisebb cégek számára is fontos tanulságokkal szolgálhatnak. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a beruházás önmagában nem jelent sikert: azokat valós piaci igényekre kell alapozni, a vállalkozás fejlődésével párhuzamosan pedig tudatosan kell építeni a szervezetet, erősíteni a középvezetői réteget és megosztani a döntési felelősséget. A digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazásánál sem önmagában a technológia bevezetése a cél, hanem annak felismerése, hogy mely üzleti folyamatokban teremthet valódi értéket és javíthatja a hatékonyságot.
A nemzetközi piacra lépés kapcsán a vállalatvezetők a fokozatosságot, a megfelelő helyi partnerek megtalálását és a földrajzi fókusz fontosságát emelték ki. A beszélgetések közös tanulsága, hogy a hosszú távú versenyképesség alapja a folyamatos tanulás, a változásokhoz való alkalmazkodás és a tudatos vállalatvezetés és az, hogy egy bizonyos méret fölött már nem a technológia, hanem a szervezet és a vezetés a fejlődés szűk keresztmetszete.
A gazdasági panelben pedig Surányi György, Prof. Dr. Bod Péter Ákos és Dr. Kozák Ákos vitatta meg a magyar gazdaság kitörési pontjait.
A „100 nap – 100 vállalkozás” program folytatásaként a VOSZ 2027 elején új országos, gyakorlati AI-programot indít: a szövetség ismét felkeres vállalkozásokat, hogy konkrét alkalmazási lehetőségeket és várható eredményeket mutasson meg. „Azt szeretnénk, hogy az AI használata mérhető javulást hozzon a magyar vállalkozások mindennapjaiban. A következő 100 nap most kezdődik” – zárta beszédét Gazsi Attila.
A szövetség Hermann Simonnal közösen, a hazai vállalkozások sajátosságaihoz igazítva magyarul is megjelenteti a professzor „A profitba még egyetlen vállalat sem ment tönkre” című könyvét. A látogatások tapasztalatait a konferencián megjelent „100 vállalkozás – 100 történet” című kiadvány és a VOSZ online Versenyképességi Tudástára (https://tudastar.vosz.hu/) teszi mindenki számára elérhetővé. A tudástár vállalkozói történeteiben és gyakorlati útmutatóiban a Pályatárs nevű mesterséges intelligencia-asszisztens segít eligazodni, amely a teljes anyagra támaszkodva válaszol a vállalkozók kérdéseire. A kiadvány ajánlásában Hermann Simon így fogalmaz: „Magyarországnak nem a német Hidden Champions modelljét kell lemásolnia. Saját bajnokait kell megtalálnia és felépítenie.”
Perlusz László, a VOSZ főtitkára a rendezvényen a „100 nap – 100 vállalkozás” program tanulságairól szólva kiemelte, a cégeknél a minőségi szolgáltatás jelent versenyelőnyt, és fontos szempont a termelékenység javítása, hogy az adott erőforrásból minél többet lehessen kihozni. A főtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar kkv-k versenyképességének kulcsa nem a meglévő tudás és képességek jobb hasznosítása, hanem a folyamatos innováció, a technológiai beruházás mellett a humántőke fejlesztése, a partnerkapcsolatok erősítése.
Surányi György volt jegybankelnök előadásában a termeléshatékonyság javulását nevezte a felzárkózás egyik eszközének, mert annak érdemi javulása nélkül Magyarországnak nincs esélye arra, hogy fenntartható módon közelítsen az Európai Unió fejlettségi szintjének átlagához. Szerinte a vállalkozásokat békén kell hagyni, állami beavatkozásdömping helyett kiszámítható, stabil szabályozási környezetre van szükségük. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nincs lehetőség a következő időszakban sem kétszámjegyű bérnövekedésre, sem arra, hogy vissza nem térítendő források tartsanak életben olyan cégeket, amelyek piaci körülmények között nem maradnának életben. Hangoztatta, hogy az árszabályozást és a kamatstopot meg kellene szüntetni. Véleménye szerint az inflációt a monetáris politika mesterségesen tartja alacsonyan. Április óta 5000 milliárd forint (14 milliárd eurónyi) tőke áramlott az országba, s ez nyomja fel a forint árfolyamát, azonban, ha valamilyen külső sokk éri a magyar gazdaságot, akkor a tőke kifelé is mehet, s akkor újra lemehet az árfolyam.
A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke nem vár jelentős gazdasági növekedést idén, és ahhoz, hogy belátható időn belül magasabb legyen a növekedés, a kedvező külső körülmények mellett tartós pénzügyi egyensúlyra is szükség van, míg a fogyasztás növelésére nem lehet tartós növekedési pályát alapozni. „A 2027-es költségvetésben láthatók előremutató lépések, de számos területen bátrabbnak kellett volna lenni, az energiapazarlásra ösztönző és drágán fenntartható rezsitámogatást pedig ki kellett volna vezetni” – mondta Surányi György.
Banai Péter Benő, az MNB alelnöke előadásában a forint idei, rövid időn belül lezajlott erősödése kapcsán kiemelte, hogy a folyamat az exportáló, bevételeiket devizában realizáló, kiadásaikat viszont forintban teljesítő hazai cégek számára jelentős nyomást jelentett. Az MNB elemzéseiből kiderül, hogy a cégeknek nem önmagában a rövid időszakon belül bekövetkezett forinterősödés jelentett gondot, hanem a termelékenységhez képest nagyon jelentős béremelés.
