2026. 06. 12. | VOSZ-Infó
Demján Sándor mellett kezdett dolgozni, ez pedig meghatározta a pályáját és az üzleti hitvallását, és mélyen hisz abban, hogy a hazai vállalkozások fejlődése új szakaszba lépett, hiszen a hatékonyság-szakmaiság-eredményesség növelése nélkül nem lesz fejlődés, szint lépés és fenntartható gazdasági növekedés – néhány gondolat Prosits Attilától, akit a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) 2026. május 28-ai tisztújító küldöttgyűlésén megválasztottak a Kereskedelmi Tagozat elnökének.
– Ma már sajnos egyre kevesen mondhatják el magukról, hogy Demján Sándor szociokulturális környezetéből érkeztek az üzlet világába. Milyen fontos tapasztalatokat gyűjtött örökös elnökünk mellett?
– Ízig-vérig kereskedő volt, ezt is vallotta magáról. Amikor 2000-ben a WestEndben kezdtem el dolgozni, nem tudom másképp fogalmazni, de beleszerettem a kereskedelembe. Ez talán amiatt is lehetett, mert a rendszerváltás után még kevésbé volt szabályozott a bevásárlóközpontok működése, ami nehéz is volt, ugyanakkor komplex, kreatív és dinamikus is. Jogi szabályozások hiányában például akár a biztonsági őrök munkáját is nehéz volt rendszerben működtetni. Kilenc év tapasztalatgyűjtés után 2009-ben már a WestEnd vezetését bízta Rám Demján úr, nem sokkal később tagja lettem a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének is, ahol hosszú éveket töltöttem az elnökség tagjaként, tavaly pedig a Szövetség elnöke lettem.Az ingatlanfejlesztést és -hasznosítást, valamint az érdekérvényesítést, tehát egyrészt Demján Sándor, dr. Takács Ildikó, Nyúl Sándor, Kézdy György és Posch Péter mellett tanulhattam meg. Később a saját és a kereskedelmi és bevásárlóközponti iparág szereplőitől, néhányat kiemelve: bolti eladók, versenytársak, bérlők és társasházi kis tulajdonosok, karbantartók, takarítók, és biztonsági őrök, kapott évtizedes tapasztalataim adták az alapot.
– Demján Sándor öröksége miatt a VOSZ-t értelemszerűen jól ismeri, azonban adódik a kérdés, hogy újonnan megválasztott tagozati elnökként mik a tervei?
– Az alap a VOSZ „100 nap – 100 vállalkozás” programja, amelyet a küldöttgyűlésen elfogadtunk, hiszen ezáltal tudjuk a hazai vállalkozásoktól kapott friss információkat rendszerbe szedve közvetíteni a kormányzat és a döntéshozók felé, majd később a megalkotott jogszabályok és módosítások eredményességéről visszajelezni a vállalkozások tapasztalatai és mutatószámai alapján. A másik fontos cél, hogy a kereskedelemben a fejlesztési források elérésének segítségével, megtartva a kereskedelem ősi és hagyományos értékeit, napjaink és a jövő technológiai elvárásaiban és a fenntartható működésben szintet lépjenek a vállalkozások.
A harmadik fókusz a munkaerő képzésének és a cégek működési hatékonyságának támogatása, hogy meglegyen az emberi erőforrás, és a megfelelő tudással is rendelkezzen.
– A Kereskedelmi Tagozat számára melyek a legfontosabb feladatok?
– A tagozathoz tartozik a Kereskedelmi és Szolgáltató, az Idegenforgalmi, Szálláshelyszolgáltatók és Vendéglátóipari, az E-kereskedelmi, valamint az Ingatlanforgalmazási és Hasznosítási szekció. Ezek mind olyan szakmai területek, amelyek működésében szinte állandóak a változások. Ráadásul nagyon sok olyan téma van a 30 napos fizetési határidőtől a plázastop és rendeltetés módosításon át a hulladék-kezelési szabályozói problémákig (és még folytathatnám a sort), amivel foglalkozni kell – egyrészt a szabályozási, másrészt a fenntartható gazdasági növekedés szempontjából a kereskedelemben is. Ami a kereskedelmi tagozat működést illetti, azt gondolom, hogy stabil működést és értékrendszert örököltem – köszönet Krisán László korábbi tagozati elnöknek, és gratulálok Neki társelnöki pozíciójához –, a jövőre nézve szeretnék egyeztetni a szekciók vezetőivel a célokról, hogy mi az a szakmai közös halmaz, amit a fókuszba kell helyezni. Célom, hogy időről időre áttekintsük a tagozat működésének hatékonyságát, ez szükséges a minket körülvevő sok változós környezetben, hiszen a témák, amik befolyásolják a vállalkozások minden napjait, hangsebességgel változnak, és egyre újabb és újabb kihívások bukkannak fel. Ráadásul egyszerre kell megfelelnie a kereskedelemnek a fenntartható gazdasági fejlődésnek, a jogszabályi változásoknak, a kereskedelem saját fejlődésének, a technológia elvárásoknak és nem utolsó sorban a hatékonyságnak és a profitabilitásnak, hiszen ahogy a kereskedők régen viccesen mondták: „az eredményességet az mutatja, ha csörög a kassza”.
– Kérek, minden VOSZ-tagot, aki a kereskedelemben tevékenykedik vagy van fontos szempontja, ami kapcsolódik a kereskedelemhez, hogy ossza meg velünk, velem tapasztalatait, azt, hogy mik a közös problémák, amiben támogatni tudjuk őket, mert így lehet hatékony a szakmai együttműködés és eredményes az érdekeik képviselete.
– Mi lesz az információgyűjtésnek, vagy ha úgy tetszik, feedback-nek az eszköze?
– Elsősorban a személyes találkozók. Nyáron, ősszel szeretném végig látogatni az összes vármegyei szervezetet, valamint több VOSZ rendezvényen is ott leszek. Mellette minden kapcsolattartási eszközön vároma visszajelzéseket, mert ezekből a részelemekből lesz a nagy, közös fókuszpont, ami ahhoz kell, hogy a következő évek rendkívüli változásaiból nyertesen jöjjenek ki a hazai vállalkozások.
