Vállakozási sikertörténetek a termelékenység növelésére a VOSZ Tudástárában.
A magyar gazdaság egészéhez hasonlóan a hazai kkv-k termelékenysége is jelentősen elmarad az Európai Unió átlagától, ami komoly versenyhátrányt jelent a szektor szereplőinek a magyar és a nemzetközi piacokon. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) azért indította el a „100 nap, 100 vállalkozás” programját, hogy a felmérésben szereplő cégektől begyűjtött hasznos tapasztalatok, jó gyakorlatok megosztásával támogassa a hazai kis- és közepes vállalatok fenntartható fejlődését, üzleti sikerét. A VOSZ a szabadon hozzáférhető online Tudástárában számos példával mutatja be, hogy a magyar kkv-k hogyan javították a múltban a termelékenységüket, ami a többi cégnek is komoly segítséget jelenthet a jövőjük alakításában.
Az európai statisztikák szerint 2025-ben a teljes magyar gazdaság munkatermelékenysége az EU-s átlag 71 százalékát érte el, a kis- és közepes vállalkozásoknál is jelentős a lemaradás. A hazai kkv-szektorban 2025-ben összesen 62,3 milliárd euró hozzáadott értéket állítottak elő, ami egy foglalkoztatottra számítva mintegy 26,2 ezer eurónak felel meg, miközben a nagyvállalatoknál ugyanez a mutató meghaladta az 58 ezer eurót. Kedvezőtlen adat, hogy az uniós kkv-szegmens reál hozzáadott értéke 2025-ben 2,5 százalékkal növekedett, Magyarországon 4,5 százalékos visszaesést mértek. A hazai kkv-k teljesítménye az uniós statisztikák szerint a legutóbbi három egymást követő évben romlott. Biztató ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság 2026-ra 4,2 százalékos növekedést jelez előre, de a tartós termelékenységi lemaradás felszámolása továbbra is a magyar vállalkozások egyik legfontosabb feladata.
Három cég, három példa a termelékenység növelésére
A Büttner Kft. 1992-ben indult, kezdetben szerszámelemek és szerszámacél kereskedelmével foglalkozott. Fokozatosan építette ki gyártókapacitását és technológiai hátterét Nagyatádon. Ma már a termelés 70 százaléka exportra készül, az elmúlt években olyan magas hozzáadott értékű területek felé nyitott a vállalkozás, mint a védelmi ipar, az energetika, a félvezetőipar és az orvostechnika. A cég vezetői a nehézségekkel terhelt generációváltás követően a működési hatékonyság folyamatos növelésére összpontosítottak, a gépek és technológia mellett a munkafolyamatokat is szüntelenül fejlesztik. Automatizálták a szerszámgépek programozásának egyes lépéseit, valamint sablonokat és saját rendszereket hoztak létre, hogy a vállalaton belül felhalmozott tudást minden munkatárs hasznosíthassa. Ennek köszönhetően egyes területeken ugyanazzal a létszámmal, gépparkkal és költségszinttel kétszeresére tudták növelni a kibocsátást. A technológia mellett a szakember-utánpótlást is stratégiai kérdésként kezelik: saját technikumot működtetnek, több felsőoktatási intézménnyel vesznek részt duális képzésben.
A kecskeméti Logall Kft. egyszemélyes vállalkozásként indult 2001-ben, ma már 35 munkatársa van, épületgépészeti rendszerek tervezésével, kivitelezésével és üzemeltetésével foglalkozik, kiemelten a klíma- és légtechnikai megoldások területén. Sikerük kulcsa, hogy a növekedéssel párhuzamosan a kivitelezés, a pénzügy és a szerviz irányítását is önálló vezetőkre bízták. A digitalizációt kezdettől tudatosan építették be a működésbe. Az elsők között vezettek be vállalatirányítási rendszert a saját szakterületükön, szerviztevékenységük ma már teljesen papírmentesen működik. Jelenleg új ERP-rendszer bevezetésére készülnek, amit a pályázati támogatástól függetlenül is megvalósítanak. Ez fontos üzenet: ha egy fejlesztésre valóban szükség van a cég hatékonyságának növelése érdekében, akkor az nem lehet függővő tenni a megszerezhető támogatástól. A tulajdonos egyébként az elmúlt évtized egyik legfontosabb eredményének azt tartja, hogy a vállalkozás működése ma már nem kizárólag az ő személyes jelenlététől és kapcsolatrendszerétől függ.
Az 575 Custom SV Kft. évente mintegy 40 ezer sportruházati terméket gyárt, működésében a fordulópontot a budapesti gyártás megszüntetése és a veszprémi működés újraépítése jelentette. A korábbi, 25–28 tagú szervezet helyett mindössze négy munkatárssal indultak újra, hogy egy „dream team-et” építsenek fel. Tapasztalatuk szerint a növekedést nem feltétlenül a több ember, hanem a jobb csapat és tudatosabban kialakított munkakörök támogatják. Az újraindulás másik kulcsa a tudás rendszerezése volt. A korábban többeknél, szétszórtan meglévő információkat saját, AI-alapú belső tudásbázisba kezdték feltölteni. A cég azt is folyamatosan vizsgálja, hogyan dolgoznak más, akár kínai, pakisztáni vagy bangladesi gyártók, és milyen munkafázisokat lehet újragondolni. Egyetlen cipzárbevarrási technika átvétele például mintegy 30 százalékos időnyereséget eredményezett, egy nagyobb teljesítményű számítógéppel pedig a korábbi húszperces renderelési idő három percre csökkenthető. Mi a tanulság? „Rájöttünk, hogy ők nem jobbak, mint mi – csak iszonyatosan hatékonyak” – foglalta össze a lényeget a cég vezetője.
„A statisztikákból egyértelműen látszik, hogy a kkv-szektorban elodázhatatlan a termelékenységi fordulat, amiben a gazdaságpolitikának és a szektor szereplőinek egyetlen célt kell követniük: a magyar vállalkozások hozzáadott értékének és termelékenységének növelést. A „100 nap, 100 vállalkozás” program csak egyike a VOSZ számos, a kkv-k fejlődését támogató kezdeményezésének, de egy idegen cég példájából csak akkor lehet igazán tanulni, ha a vállalkozó azt is pontosan látja, akár konkrét számításokkal alátámasztva, hogy mások milyen változtatásokkal csökkentették az átfutási időt vagy az egy termékre jutó költséget. Ezeket a tapasztalatokat, ezt a tudást azután be kell építenie a saját cégének működésébe” – mondja Gazsi Attila, a VOSZ elnöke.
