2024. 10. 23. | VOSZ-Infó
A keresetek emelkedésének feltétele a gazdaságban végbemenő magasabb növekedési ütem és az infláció kiszámítható szinten tartása – hangzott el a a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) október 22-ei megbeszélésén.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter október 22-én egyeztetett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tagjaival, azokkal munkáltatói és munkaadói szervezetek képviselőivel, amelyek részt vesznek a minimálbér meghatározásában. A megbeszélésen a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségét (VOSZ) Perlusz László főtitkár képviselte.
A találkozón a tárcavezető ismertette a kormány 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervét, amelynek második pillére a jövedelmek vásárlóerejének növelését célozza. Ennek részeként a kormány arra törekszik, hogy hároméves bérmegállapodás jöjjön létre a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között, így a közeljövőben a minimálbér elérheti az 1000 eurót, a bruttó átlagkereset pedig az 1 millió forintot – hangsúlyozta a miniszter.
Abban minden fél egyetértett, hogy az 1000 eurós minimálbér elérhető célkitűzés. A munkaadói szervezetek ugyanakkor osztották azt a kormányzati álláspontot, hogy az átlagkereset 1 millió forintra növelésének feltétele a gazdaságban végbemenő magasabb növekedési ütem, valamint az infláció kiszámítható szinten tartása – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
Nagy Márton felhívta a figyelmet arra is, hogy a minimálbérrel kapcsolatosan rengeteg az ártó szándékú vagy tájékozatlan megnyilvánulás, amelyek félreértelmezik vagy félre akarják értelmezni a kormányzat céljait, a gazdasági folyamatokat. A helyzet tisztázása érdekében a nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta a pontos fogalmak használatának fontosságát.
Így a miniszter kiemelte, hogy a kormány a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekkel egyetértésben a legkisebb bérkategória, vagyis a minimálbér tekintetében a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát tűzte ki elérendő célként. A rendszeres bruttó átlagkereset a bruttó átlagkereset és az úgynevezett nem rendszeres kereseti elemek (prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) különbsége. Összege tehát alacsonyabb, mint a bruttó átlagkereset. Annak érdekében, hogy a minimálbér a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát elérje, évi 8 százalékos átlagos bérnövekedés szükséges, amely 3 százalékos inflációval kalkulálva a kormány álláspontja szerint teljesíthető, az évi 4–5 százalékos reálbér-emelkedés pedig szintén reális célkitűzésnek minősül.
Az 1 millió forintos átlagkeresettel kapcsolatban leszögezte, hogy a bruttó átlagkereset az alapbér és az egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemek (bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) összegét jelenti. Ez a legmagasabb statisztikai bérkategória tehát, ami egy munkavállaló havi javadalmazásakor realizálódik. Az összeg a jelenlegi 650 ezer forintról négy év alatt emelkedne 1 millió forintra.
Nagy Márton ismét kiemelte, a béremelés nem valósulhat meg egészséges és fenntartható gazdasági folyamatok nélkül. Ezt szolgálja az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv harmadik pillére, amely a Demján Sándor Programon keresztül több száz milliárd forintos új kkv-támogatási programmal igyekszik elősegíteni a magyar kkv-szektor megerősödését, versenyképességének növekedését és e vállalkozások méretének megduplázódását.
(Fotó: Papp Szabolcs)
