A fizikai munkát keresők egyre tudatosabban választanak az állásajánlatok között. A fizetés összege mellett a műszakrend, a munkavégzés helye, a bejárás és a hosszú távú biztonság is meghatározza a döntésüket. A Jobtain HR Szolgáltató friss kutatása szerint a válaszadók 84 százaléka elvárja, hogy az álláshirdetésből kiderüljön a pontos fizetés.
Az álláshirdetés a munkáltató hitelességi próbája
„A fizikai munkát keresők döntéseit gyakran túlságosan leegyszerűsítjük a fizetés kérdésére. A kutatásból egy sokkal tudatosabb munkavállalói gondolkodás rajzolódik ki. A fizetés továbbra is meghatározó, de önmagában ritkán elég egy állás elfogadásához. A dolgozók előre szeretnék látni, hogyan illeszthető be az állás a mindennapjaikba, meddig számíthatnak rá, milyen közeg várja őket, és lesz-e mellettük elérhető segítség. A cégeknek ezért a teljes munkavállalói ajánlatot érthetően és őszintén kell bemutatniuk. Az a hirdetés tud megszólítani több embert, amely világos, konkrét és valóban használható információkat ad” – hívja fel a figyelmet Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője, a VOSZ Minősített HR Szolgáltatók Szekció elnöke.
A kutatás alapján a műszakrendet, a feladatok érthető bemutatását és a munkavégzés helyét a válaszadók 63-67 százaléka tartja szükséges információnak. Minden harmadik jelentkező számára a foglalkoztató cég megnevezése, valamint a munkahelyet bemutató fotó vagy videó is növeli a jelentkezési kedvet.
A fizetés mellé kiszámítható hétköznapokat keresnek a munkavállalók
A munkahelyválasztásnál a jó csapat, a megfelelő vezető, az előrelépési lehetőség és a hosszú távon biztos munka közel azonos súllyal jelenik meg a döntésekben, mint a fizetés mértéke. Egy magasabb fizetés ígérete is veszíthet a vonzerejéből, ha kiszámíthatatlan a beosztás, nehézkes a közlekedés, vagy homályosak a feladatok. „A fizikai munkakörökben dolgozók sokszor nagyon gyakorlatias döntést hoznak. Kiszámolják az utazási időt és költséget, átgondolják a műszakok hatását a családi életükre, és felmérik, mennyire tűnik stabilnak a munkahely. Ezek a szempontok közvetlenül befolyásolják a jelentkezést és a későbbi maradást is” – emelte ki Mihályi Magdolna.
Tízből nyolc dolgozó kölcsönző által meghirdetett állásra is jelentkezne
A munkaerő-kölcsönzés, mint foglalkoztatási forma széles körben ismert. A megkérdezettek 83 százaléka tudja, mit jelent, 62 százalékuk pedig már dolgozott is kölcsönző cégen keresztül. A korábbi tapasztalat erősen befolyásolja a későbbi döntéseket. Azok körében, akik már vállaltak így munkát, 90 százalék ismét jelentkezne kölcsönzött pozícióra. A tapasztalattal még nem rendelkezők esetében 73 százalék ez az arány. Az azonos munkát és fizetést kínáló állások közül egy kölcsönző céget a válaszadók 6 százaléka részesítené előnyben, 34 százalékuk számára pedig közömbös a jogviszony formája, vagy nem tudna egyértelműen dönteni.
„A kutatás rávilágít arra, hogy a dolgozók többségének a foglalkoztatás formájánál fontosabb a folyamat minősége. A jelentkező tudni szeretné, ki lesz a munkáltatója, melyik cégnél fog dolgozni, milyen feltételekkel veszik fel, és kihez fordulhat, ha kérdése vagy problémája adódik. A munkaerő-kölcsönzés elfogadottságát azok a mindennapi tapasztalatok alakítják, amelyeket a munkavállaló a jelentkezéstől a munkába álláson át a foglalkoztatás teljes időszakában szerez” – fogalmazott a szakértő. Kiemeli: a dolgozók többsége kész kölcsönzőn keresztül elhelyezkedni, ehhez viszont már az első pillanatban tiszta helyzetet vár. Ha a legfontosabb információk hiányoznak, a bizonytalanság gyorsan felülírhatja egy állás vonzerejét.
A válaszadók 39 százaléka azt értékelte leginkább, hogy kölcsönzőn keresztül gyorsan talált munkát vagy több ajánlat közül választhatott. Ugyanennyien emelték ki a jelentkezéshez és a papírmunkához kapott segítséget, 37 százalék pedig a rendben érkező fizetést és a problémák gyors kezelését tartotta fontos pozitívumnak.
Minden harmadik munkavállaló a kevesebb megbecsüléstől tart
A munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos fenntartások elsősorban a kiszámíthatósághoz és a tájékoztatáshoz kötődnek. A megkérdezettek 39 százalékának ugyanakkor egyáltalán nincs fenntartása ezzel a foglalkoztatási formával kapcsolatban. A munkavállalók válaszai azt is megmutatják, milyen eszközökkel erősíthető a bizalom. A kitöltők 62 százalékánál az segítene, ha a kölcsönző előre és részletesen közölné a fizetést, a juttatásokat és a fogadó vállalat nevét. Gyorsan elérhető, személyes kapcsolattartót 46 százalék tartana fontosnak, valódi dolgozói vélemények vagy ismerősi ajánlások pedig 42 százalék számára jelentenének megerősítést.
„A munkavállalói bizalmat egészen konkrét dolgok építik. A kölcsönzés minőségét a hétköznapi tapasztalatok mutatják meg. Időben megkapja-e a tájékoztatást és a fizetését, eléri-e a kapcsolattartóját, betartják-e a neki tett ígéreteket. Ugyanilyen fontos, hogy a kölcsönzött dolgozó a mindennapokban is megbecsült tagja legyen a közösségnek. Ezek a tapasztalatok határozzák meg, hogy valaki meddig marad egy munkahelyen, ajánlja-e másoknak, és később újra választja-e ezt a foglalkoztatási formát” – összegezte Mihályi Magdolna.
A Jobtain korábbi kutatásai a munkáltatói oldalon is hasonló folyamatokat jeleztek. A vállalatok egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a megbízhatóságnak, miközben a személyes ajánlások és a hiteles munkavállalói tapasztalatok meghatározó szerepet töltenek be a toborzásban. A munkavállalói felmérés alapján a bizalom kölcsönös elvárásként jelenik meg, a dolgozók kiszámítható munkahelyet, a cégek kiszámítható munkavállalókat keresnek.
A kutatásról
A Jobtain HR Szolgáltató Kft. országos online kérdőíves kutatása a válaszadók munkaerőpiaci helyzetét, munkahelyválasztási szempontjait, valamint a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos ismereteit, tapasztalatait vizsgálta. A kitöltők 35 százaléka aktívan keresett fizikai munkát az adatfelvétel időszakában, további 37 százalékuk fizikai munkakörben dolgozott, de éppen nem keresett új állást. A válaszadók 73 százaléka 35 éves vagy idősebb, 46 százalékuk községben vagy tízezer fő alatti városban él. A legnagyobb munkaköri csoportot a betanított munkások, operátorok, gépkezelők és összeszerelők adták.