A beruházások újraindítása jelenti a legfontosabb megoldást a magyar gazdaság problémáira – mondta Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója, a VOSZ társelnöke a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének várpalotai rendezvényén.
A magyar gazdaság helyzetéről, a vállalkozások előtt álló nehézségekről és a következő év kilátásairól is szó esett a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Veszprém megyei szervezetének üzleti reggelijén a várpalotai Kastélydomb Étteremben 2026. október 28-án – írja a vehir.hu.
A vállalkozókat Czuppon Gergő, a VOSZ Veszprém megyei elnöke köszöntötte, mint mondta, a rendezvénynek két fontos célja van. Egyrészt szeretnék, ha a helyi vállalkozók átfogóbb képet kapnának a magyar gazdaság helyzetéről, másrészt lehetőséget kívánnak biztosítani arra, hogy közvetlenül is elmondhassák tapasztalataikat és problémáikat a döntéshozóknak.
„Lelkesen dolgozik a kormány a becsületesen teljesítő vállalkozókért”
Forsthoffer Ágnes, Veszprém 2. számú országos egyéni választókerületének képviselője, a Magyar Országgyűlés Elnöke köszöntőjében ismertette azokat a pozitív várakozásokat, amelyek a 2027-es költségvetéssel, a gazdaság élénkülésével kapcsolatosak. Mint mondta, a kormány a vállalkozók számára tervezhető, egészséges, kiszámítható vállalkozási környezetet, jogbiztonságot szeretne teremteni a jövőben – támogató hitelprogramokkal és pályázatokkal. Beszélt a Ganz Ábrahám hitelprogramról, a Wekerle lakásprogramról és a beérkező uniós forrásokról, amelyek lehetőséget jelentenek majd a gazdaság élénkítésére. Hangsúlyozta, hogy felszámolják a politikai lojalitás-alapú érvényesülést, a jövőben a vállalkozások előremenetelében a valós teljesítmény számít. „Nincs jobb, nincs bal oldali, csak becsületesen teljesítő vállalkozó van, akikért nagy lelkesedéssel dolgozik az új kormány” – fogalmazott Forsthoffer Ágnes.
Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója, a VOSZ társelnöke a gazdaság kilátásairól tartott előadásában leszögezte, hogy a beruházások visszaesése jelenti a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémáját. Az elmúlt években a vállalkozások és az állam is visszafogta fejlesztéseit, ami hosszabb távon a gazdasági növekedést is korlátozza. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 második negyedévében a magyarországi beruházások volumene 9,1 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A visszaesésben elsősorban a feldolgozóipar, valamint a szállítási és raktározási ágazat játszott szerepet. Kozák Ákos arra is felhívta a figyelmet, hogy a beruházások GDP-hez viszonyított aránya az elmúlt években jelentősen csökkent. Korábban ez a mutató a 27–28 százalékot is megközelítette, idén azonban 21 százalék körüli értékkel számolnak. A szakember szerint nem feltétlenül az a cél, hogy minél több pénzt költsenek beruházásokra. Sokkal fontosabb lenne, hogy a fejlesztések hosszabb távon is eredményesek legyenek, és kiszámíthatóan járuljanak hozzá a gazdaság teljesítményéhez.
Leginkább a fogyasztás tartja mozgásban a gazdaságot
Az elmúlt három évben gyakorlatilag stagnált a magyar gazdaság. Kozák Ákos emlékeztetett arra, hogy a korábbi gazdasági növekedést három fontos tényező segítette. A foglalkoztatás jelentős bővülése, a külföldi működőtőke beáramlása és az európai uniós támogatások. Ezek a lehetőségek azonban az elmúlt években részben kimerültek. A munkaerőpiacon már jóval nehezebb megfelelően képzett dolgozókat találni, a külföldi beruházások üteme visszafogottabbá vált, az uniós források körül pedig hosszú ideig bizonytalanság volt. Mindeközben a magyar háztartások fogyasztása továbbra is növekszik. Az emberek többet költenek, ami segíti a kereskedelmet és a szolgáltatókat, önmagában azonban nem elegendő a tartós gazdasági növekedéshez.
A KSH legutóbbi adatai szerint 2026 második negyedévében a háztartások fogyasztási kiadásai 4,5 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, miközben a beruházások tovább csökkentek. A gazdaságkutató szerint hosszabb távon egészségesebb lenne, ha a lakossági fogyasztás mellett a vállalati fejlesztések és a külkereskedelem is nagyobb szerepet vállalna a növekedésben. A német autóipar gyengélkedése szintén szóba került, hiszen Magyarország gazdasága erősen kötődik a német iparhoz. Kozák szerint a külső kereslet visszaesése különösen érzékenyen érintheti az exportáló vállalkozásokat, ugyanakkor a gyengébb kereslet az áremelkedést is mérsékelheti.
Túl sok a kisvállalkozás
Magyarországon a foglalkoztatottak megközelítőleg 40 százaléka mikrovállalkozásoknál dolgozik, ami jóval magasabb az európai uniós átlagnál – mondta Kozák Ákos. Ugyanakkor viszonylag kevés az olyan közepes méretű vállalkozás, amely képes lenne nagyobb beruházásokat végrehajtani, új piacokra belépni vagy nemzetközi szinten is versenyezni. Ezért a következő évek egyik legfontosabb feladata a kisvállalkozások megerősítése lehet.
A cégméret mellett a termelékenység szintén komoly gondot jelent. Az elmúlt másfél évtizedben a magyarországi reálbérek lényegesen gyorsabban emelkedtek, mint a vállalkozások termelékenysége. Ez azt jelenti, hogy miközben a munkavállalók fizetése vásárlóerőben számolva nőtt, a vállalatok által előállított érték nem emelkedett ugyanilyen ütemben. A gazdaságkutató arra is kitért, hogy jelentős különbségek vannak az ország egyes térségei között. Budapest gazdasági teljesítménye és az egy főre jutó hozzáadott érték például jóval magasabb, mint a kevésbé fejlett megyékben.
Nem mindegy, mire kapnak támogatást a vállalkozások
A szakember szerint a vállalkozások támogatásánál is változtatni kellene a korábbi gyakorlaton. Úgy véli, nem az általánosan elérhető, szinte feltételek nélkül kiosztott támogatások jelentik a legjobb megoldást. Sokkal inkább azokat a cégeket és fejlesztéseket kellene ösztönözni, amelyek képesek javítani a termelékenységet, növelni az exportot vagy új technológiákat bevezetni. A külföldi nagyvállalatok magyarországi beruházásainál szintén nagyobb figyelmet fordítana a helyi beszállítókra.
Jövőre már gyorsabb gazdasági növekedést várnak
Kozák Ákos az Egyensúly Intézet legfrissebb gazdasági előrejelzéseit is ismertette. A gazdaságkutatók 2026 egészére 1,6 százalékos GDP-növekedést várnak, 2027-ben viszont már 2,5 százalékos bővüléssel számolnak. A következő évben a beruházások is újra növekedésnek indulhatnak. Az intézet előrejelzése szerint az idei, nagyjából 3 százalékos visszaesés után jövőre 2–2,5 százalékkal bővülhetnek a fejlesztések. Az infláció ugyanakkor ismét emelkedhet. Míg idén 2 százalék alatti éves pénzromlással számolnak, 2027-ben már 3 százalék feletti értéket valószínűsítenek. Ennek hátterében többek között a fogyasztás és a beruházások várható élénkülése állhat.
Kenyeres László, az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese a magyar állam hatékonyságát elemezte előadásában.
Az előadások után a vállalkozók másfél órán át kérdeztek és szóltak hozzá. A kérdésekre Forsthoffer Ágnes és Czuppon Gergő válaszolt. A VOSZ vármegyei elnöke ismertette a VOSZ álláspontját azokban a gazdasági kérdésekben, amelyek felmerültek a rendezvényen. Mint mondta, a VOSZ számára alapvetően fontos a konstruktív szakmai párbeszéd, a Szövetség feladatának tekinti, hogy a helyi vállalkozók üzeneteit közvetlenül becsatornázza a döntéshozókhoz.
(Fotók: Kovács Bálint, forrás: VOSZ)
