Gláser-Katona Zsuzsanna: A jövő érdekképviselete az együttműködő szakmai közösségekben rejlik

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) 2026. május 28-án tartotta tisztújító küldöttgyűlését, amelyen Gláser-Katona Zsuzsannát választották meg a Szolgáltatási Tagozat elnökének. Zsuzsanna a Tagozat vezetése mellett továbbra is betölti a Női Vállalkozói Szekció elnöki tisztjét.

– A Szolgáltatási, a maga 8 szekciójával, a legnagyobb Tagozat a VOSZ-nál. Hogyan lehet koordinálni ilyen sokféle terület munkáját?

– A Tagozat különlegessége éppen abban rejlik, hogy olyan szakterületeket fog össze, amelyek első pillantásra eltérőnek tűnnek, a vállalkozások mindennapi működésében azonban szorosan összekapcsolódnak. A munkaerőpiac, a digitalizáció, a finanszírozás, a képzés, a rehabilitáció, a sportvállalkozás vagy éppen a női vállalkozások fejlesztése ma már nem külön kezelhető kérdések. Tagozati elnökként feladatomnak tartom, hogy a nyolc szekció tudását, tapasztalatait és kezdeményezéseit összehangoljam, hogy ezekből közös szakmai értéket teremtsünk a VOSZ számára, ezért stratégiai lehetőségnek látom. A Szolgáltatási Tagozatot olyan szakmai műhelyként gondolom, ahol az egyes szekciók megőrzik önállóságukat, ugyanakkor képesek együtt gondolkodni a vállalkozásokat érintő közös kérdésekről. Meggyőződésem, hogy a jövő érdekképviselete nem az elkülönült ágazatokban, hanem az együttműködő szakmai közösségekben rejlik.

– Mi lesz a Tagozat munkamódszere? Milyen gyakran értékelik majd a feladatok végrehajtását?

– Munkamódszerem alapja a rendszeresség, az átláthatóság és a szakmai együttműködés lesz.Első lépésként szeretném pontosan megismerni a szekciók jelenlegi helyzetét, elért eredményeit, céljait és szakmai terveit. Ezt követően olyan működési rend kerül kialakítására, amely a szekciók önállósága mellett megfelelő koordinációt biztosít a tagozat egészének. Fontosnak tartom, hogy ne eseményekben, hanem folyamatokban gondolkodjunk. Nem az a cél, hogy a tagozat szekciói negyedévente beszámoljanak arról mi történt, hanem az, hogy egyes kérdésekben együtt tudjanak működni. A szekciók vezetőivel rendszeres egyeztetéseket tervezek, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a vállalt feladatok teljesülését, a szakmai aktivitást és az együttműködés lehetőségeit. A gazdasági környezet gyorsan változik, melyben érdekképviseleti szervezet akkor tud hiteles maradni, ha ugyanilyen gyorsan képes reagálni a vállalkozások igényeire.

– Tagozati elnökként hogyan kezd a munkához a következő napokban/hetekben? Gyaníthatóan nem lesz nyári uborkaszezon. Ma elég divatos szó az átvilágítás. Szükség lesz erre esetleg néhány szekciónál, hogy hatékonyabb, láthatóbb legyen a munkájuk?

– Az első időszakot az elkövetkezendő negyedévben elsősorban a helyzetfelmérés és a közös stratégiai gondolkodás időszakának tekintem. Szeretném személyesen megismerni valamennyi szekció jelenlegi működését, terveit, kihívásait és lehetőségeit. Az „átvilágítás” kifejezést nem használnám, mert sokszor ellenőrzést vagy bizalmatlanságot sugall, helyette inkább szakmai áttekintésről és közös tervezésről beszélnék. A cél nem az, hogy megállapítsuk, ki mit nem tett meg, hanem az, hogy feltárjuk, hol vannak még kiaknázatlan lehetőségek. Természetes, hogy egy nagy szervezeten belül vannak aktívabb és kevésbé aktív területek. Feladatom, hogy minden szekció megtalálja azt a szerepet, amelyben a legnagyobb értéket tudja teremteni a vállalkozói közösség számára. A következő hónapok ezért várhatóan elsősorban a kapcsolatépítésről, a közös célok kijelöléséről és a szakmai együttműködések megerősítéséről szólnak majd.

– Mit vár az új kormánytól?

– Elsősorban nem várakozásaim vannak, hanem együttműködési szándékom a tagozaton belül működő szakterületek bevonásával.A VOSZ feladata a vállalkozások tapasztalatainak és érdekeinek szakmai képviselete, melyben a Szolgáltatási Tagozat partner kíván lenni. Szekcióink olyan területeket fednek le, amelyek közvetlenül érintik a versenyképességet, foglalkoztatást, képzést, digitalizációt. Természetesnek tartom, hogy a VOSZ vezetése által meghatározott keretek között közvetlen és közvetett módon kapcsolatot építsünk valamennyi érintett minisztériummal és szakpolitikai szereplővel. Azt szeretném, ha a vállalkozói tapasztalatok nem utólagos visszajelzések, hanem a döntés-előkészítés része legyen. A javaslatcsomagok összeállítását pedig nem egyszeri feladatnak, hanem folyamatos munkának tekintem. A Szolgáltatói Tagozat egyik legfontosabb küldetése éppen az lehet, hogy a különböző szakterületekről érkező tapasztalatokat rendszerezze és szakmailag megalapozott javaslatokká formálja az együttműködés keretein belül.

– Hogyan látja a női vállalkozók helyzetét?

– A női vállalkozók helyzetét ma Magyarországon egyfajta kettősség jellemzi. Egyre több magasan képzett, erős szakmai háttérrel rendelkező női vállalkozó van jelen a gazdaságban és a közéletben, valamint a döntéshozatal különböző szintjein is növekszik a nők láthatósága. Ugyanakkor az érdekképviseleti és gazdasági döntéshozói struktúrákban továbbra sem tükröződik teljes mértékben az a súly és teljesítmény, amelyet a női vállalkozók a magyar gazdaságban képviselnek. Én azonban nem a kvóták vagy a szimbolikus jelenlét kérdését tartom a legfontosabbnak, hanem azt, hogy minél több női vállalkozó jusson el olyan szakmai és gazdasági pozícióba, ahol természetes módon válik döntéshozóvá. Meggyőződésem, hogy a női vezetők arányát hosszú távon nem kommunikációval, hanem szakmai teljesítménnyel, hitelességgel és eredményekkel lehet növelni.

A Női Vállalkozói Szekcióban ezt a szemléletet képviseljük. Nem különleges bánásmódot kérünk a nők számára, hanem lehetőségeket teremtünk a fejlődésre, az együttműködésre és a láthatóságra. Arra vagyok a legbüszkébb, hogy az elmúlt években valódi országos szakmai közösséget sikerült felépítenünk. Ma már az ország mind a 19 megyéjében jelen vagyunk vállalkozói közösségeinkkel, amelyek nemcsak programokat szerveznek, hanem kapcsolatokat építenek, tudást osztanak meg és erősítik a helyi vállalkozói ökoszisztémát. Sikerült olyan országos hálózatot létrehoznunk, amelyben egyszerre van jelen az üzleti gondolkodás, a tudásmegosztás, a kapcsolatépítés és az érdekképviselet. Különösen fontos számomra, hogy a női vállalkozók ma már nem csupán résztvevői, hanem alakítói is egyre több gazdasági folyamatnak. Tagozati elnökként természetesen továbbra is ellátom a Női Vállalkozói Szekció vezetését is. A két feladat számomra nem különálló szerep, hanem egymást erősítő szakmai munka: a vállalkozói közösségek fejlesztése, a tudás és az együttműködés erősítése, valamint a vállalkozások érdekeinek hiteles képviselete.

– A „100 nap – 100 vállalkozás” VOSZ-programban milyen szerepet kap a Tagozat?

– A program egyik legfontosabb értéke, hogy közvetlenül a vállalkozások valóságából indul ki.A Szolgáltatásii Tagozat szerepe ebben elsősorban az lehet, hogy a hozzá tartozó szekciókon keresztül minél szélesebb körből gyűjtse össze a vállalkozói tapasztalatokat és segítsen azonosítani azokat a visszatérő problémákat, amelyek rendszerszintű megoldást igényelnek.A mi feladatunk nem csupán az információk összegyűjtése, hanem annak szakmai értelmezése és továbbítása is.

– 2026 végére és öt év múlva milyen eredménnyel lenne elégedett?

– 2026 végére azt szeretném látni, hogy a Szolgáltatói Tagozat valamennyi szekciója aktív, látható és szakmailag kezdeményező szereplője a VOSZ életének. Öt éves távlatban ennél nagyobb célokban is gondolkodom. Azt szeretném, hogy a Szolgáltatói Tagozat a VOSZ egyik meghatározó szakmai pillére legyen, egy olyan közösség, amely képes a vállalkozások tapasztalatait rendszerezni, szakmai álláspontokká formálni és érdemben hozzájárulni a magyar vállalkozói környezet fejlődéséhez, valamint hogy a Női Vállalkozói Szekció tovább erősödjön a VOSZ-on belül, illetőleg a magyar versenyszférában. Ha öt év múlva azt lehet majd mondani, hogy a Szolgáltatói Tagozat nemcsak követte, hanem alakította is a gazdasági és vállalkozói folyamatokat, akkor úgy érzem majd, hogy jól végeztük a munkánkat.