2025. 10. 28. | Gazdaság
A GKI 2025 júliusában felmérést végzett a vállalatok körében a mesterséges intelligencia elterjedtségéről, amelyre 390 cég válaszolt. Mely ágazatok piacait alakítja át az AI? Bíznak a cégek a mesterséges intelligenciában, és képesek-e azt használni mindennapi működésük során? Ezekre a kérdésekre keresték a választ.
A megkérdezett vállalatok 45 százaléka szerint az elmúlt három évben az AI egyáltalán nem hatott a piacukra, míg további 23 százalék szerint a mesterséges intelligenciának csak mérsékelt hatása volt. A hazai cégek 19 százaléka közepes, 9 százaléka erős hatásról számolt be, ugyanakkor csupán 3 százalékuknak alakította át teljesen a piacát az új technológia.
Mekkora hatása volt a piacukra az elmúlt 3 évben a mesterséges intelligencia térnyerésének?
(százalékos megoszlás)
Forrás: GKI felmérés
Markáns eltérés figyelhető meg az ágazatok közt: a szolgáltató szektorban és a kereskedelemben erősebb hatása volt az AI-nak, míg az iparban és az építőiparban jóval mérsékeltebb. A szolgáltató szektorban a válaszadók közel fele érzékeli az AI hatásait, ezen belül 22 százalék jelentős, vagy teljes piaci átalakulásról számolt be. A kereskedelemben is sokan tapasztalják az AI hatásait (41 százalék) legalább közepes szinten, itt 13 százalék azoknak az aránya, akik nagymértékű, vagy teljes piaci átalakulást tapasztalnak.
Más a helyzet az iparban: a válaszadók közel 60 százalékának piacára egyáltalán nem volt hatása az AI-nak, mindössze 6 százalék jelzett erős vagy nagyon erős hatást. Az építőiparban több, mint 60 százalék egyáltalán nem gondolja, hogy piacát átalakította a mesterséges intelligencia, ugyanakkor 13 százalék érdemi hatásról számolt be.
A válaszadó cégek 8 százaléka szerint a mesterséges intelligencia szinte minden tevékenységben hasznosítható, további 16 százalék pedig úgy véli, hogy a feladatok nagyobb részébe bevonható. 38 százalék közepes, 25 százalék pedig csak kis mértékű hasznosíthatóságot lát az AI-ban, míg 13százalék egyáltalán nem tartja alkalmazhatónak működése során. A legtöbb vállalatnál tehát legalább részben használható az új technológia. Mindez hatalmas piaci potenciált jelenthet az AI fejlesztő cégek számára.
Leginkább a szolgáltató szektorban látják úgy a vállalatvezetők, hogy a feladatok nagy részébe be lehet vonni az AI-t (37 százalék). A kereskedelemben ez az arány 20 százalék, az iparban 15 százalék, míg az építőiparban 8 százalék.
Megítélése szerint az Ön vállalatában végzett feladatok mekkora részébe lehet a mesterséges intelligenciát bevonni?
(százalékos megoszlás)
Forrás: GKI felmérés
A mesterséges intelligencia megbízhatóságával kapcsolatban a cégvezetők közt megoszlanak a vélemények. 9 százalék szerint egyáltalán nem megbízhatóak az AI által generált tartalmak, 19 százalék enyhén pesszimista. A válaszadók nagyrésze (47 százalék) középen helyezkedik el a kérdésben, 22 százalék mérsékelten optimista. Érdekesség, hogy mindössze 2 százalék nyilatkozott úgy, hogy teljes mértékben megbízhatónak találja a mesterséges intelligencia segítségével készített tartalmakat.
Eredményeink szerint az iparági eltérések elsősorban a szektoriális sajátosságokkal magyarázhatók: nem azért használják kismértékben az AI-t az iparban és az építőiparban, mert a cégvezetők attitűdjei eltérőek a többi szektorban tevékenykedő társaikétól, hanem maga a tevékenység természete szab gátat a terjedésnek.
A magyar gazdaságban kétsebességes AI-forradalom zajlik: míg a szolgáltató szektor már a gyorsítósávban halad, az ipar és az építőipar egyelőre a leállósávból figyeli az eseményeket. A GKI friss felmérése szerint a cégek közel fele (45 százalék) még semmilyen piaci hatást nem érez, a technológia iránti bizalom pedig általánosan alacsony, a vállalatok csupán 2 százaléka bízik meg teljesen az AI-ban. A szektorális szakadékot jelzi, hogy míg a szolgáltató cégek 22 százaléka már jelentős piaci átalakulásról számol be, az ipari és építőipari vállalatok közel 60 százaléka szerint az AI egyáltalán nem formálta át a piacukat. A lassabb adaptáció oka nem a vezetői elutasítás, hanem a tevékenységek természete, ami egyben rámutat a jövőbeli növekedés legnagyobb kihívásaira és lehetőségeire is.
