Fel kell kötniük a gatyájukat a magyar vállalkozásoknak – így összegezhető a KAVOSZ és a Portfolio országos rendezvénysorozatának budapesti záróállomásán az előadók véleménye.
A hazai kis- és középvállalkozások mindennapi működésének, valamint fejlődésének elengedhetetlen bázisává vált a Széchenyi Kártya Program, amely mára jóval többet nyújt egy egyszerű kedvezményes hitelkonstrukciónál. A KAVOSZ és a Portfolio országos rendezvénysorozatának budapesti záróállomásán a szakmai érdekképviseletek arra figyelmeztetnek, hogy a finanszírozási feltételek hirtelen szigorítása súlyos kockázatokat jelentene a beszállítói láncokra nézve. A program átfogó célja ugyanis az, hogy a magyar cégek ne csupán átvészeljék a gazdasági kihívásokat, hanem a forrásokat felhasználva hatékonyabban és versenyképesebben tudjanak terjeszkedni a piacon – tudósított a Portfolio.
„Kiszámítható finanszírozás nélkül nincs tervezés, nincs beruházás, nincs munkahelymegtartás és nincs növekedés" – hangsúlyozta Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke a KAVOSZ és a Portfolio rendezvényén. Rámutatott, hogy a magyar vállalkozások számára ma a stabilitás és a megújulás a legfontosabb. A digitalizáció, az energiahatékonyság, a munkaerőhiány, az exportképesség és a generációváltás kihívásaira ugyanis már nem lehet a régi reflexekkel választ adni.
A Széchenyi Kártya Program az elmúlt több mint két évtizedben egy egyszerű, kedvezményes hiteltermékből a hazai kkv-finanszírozás egyik legfontosabb intézményi pillérévé nőtte ki magát. A program indítása óta több mint félmillió szerződött ügylet jött létre, amelyek révén több mint 11 milliárd forintnyi forrás jutott a gazdaságba.
Eddig több mint 150 ezer vállalkozás került kapcsolatba a hálózattal, jelenleg mintegy 132 ezer aktív szerződés van érvényben, és évente nagyjából 40 ezer új ügyletet kötnek.
Mivel a támogatott finanszírozás sok esetben a beruházások elindításának, a munkahelyek megvédésének vagy egyáltalán a cégek működésének alapja, a szakmai érdekképviseletek arra figyelmeztetnek, hogy a program feltételeinek gyors, kellően át nem gondolt szigorítása veszélyeztetheti a beszállítói láncokat és a készletfinanszírozást. A magyar kkv-k versenyképességi problémái azonban ma már nem kizárólag pénzügyi természetűek. Ennek megfelelően a KAVOSZ jövőbeli szerepe – a stabilitás megőrzése mellett – olyan új szolgáltatások kiépítésére is kiterjedhet, amelyek a hitelt tanácsadással, digitális fejlesztéssel és a vállalati kompetenciák bővítésével kapcsolják össze. A cél az, hogy a magyar vállalkozások ne csupán túléljenek egy nehezebb gazdasági időszakot, hanem abból hatékonyabban és korszerűbben kerüljenek ki.
Végh Richárd, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója előadásában rávilágított arra, hogy a magyar gazdaság újraindításának és a fenntartható növekedésnek a kulcsa a kkv-k termelékenységének növelése. A hazai kkv-szektor működési környezete jelentősen átalakult az elmúlt másfél évtizedben. Míg a 2010-es éveket az alacsony kamatok, a mérsékelt energiaárak, a bőséges uniós források és az erős külső-belső kereslet jellemezte, addig a 2020-as évek első fele komoly kihívásokat hozott. A KAVOSZ legfrissebb, több mint 2500 vállalkozás körében végzett felmérése szerint óvatos optimizmus figyelhető meg a szektorban. A növekedési fordulat eléréséhez négy fő strukturális problémát kell kezelni:
Az Egyensúly Intézet által készített, a 2015 és 2025 közötti időszakot vizsgáló hatásvizsgálat szerint a program makrogazdasági szinten is eredményes, az általa generált többlet-gazdasági aktivitás révén befolyó adóbevételek értéke 730 milliárd forint volt 2015 és 2025 közötti vizsgált időszakban, amely meghaladta a költségvetés által kifizetett támogatások összegét, vagyis a kezdeményezés állami szinten is megtérülő befektetésnek bizonyult. A jövőbeli termékfejlesztések fókuszában a technológiaváltás, a zöld átmenet és a generációváltás állnak.
„A 21. században már nem az a kérdés, hogy a piac vagy az állam irányít, hanem az, hogy milyen államról, milyen piacról, milyen ösztönzőrendszerről és milyen technológiai pályáról beszélünk” – fogalmazott előadásában dr. Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke, a KAVOSZ igazgatóságának elnöke, aki az elmúlt évben szorosan együttműködött Gazsi Attila elnökkel és Végh Richárd vezérigazgatóval. Balog szerint a közepes fejlettségű gazdaságok utolsó szakaszán túllépve az államnak vissza kell vonulnia a mikroszintű menedzsmentből, és a megfelelő szabályozási keretek megteremtésére kell koncentrálnia.
A roadshow-t záró kerekasztal-beszélgetésen Czelleng Ádám, az Egyensúly Gazdaságkutató és Tanácsadó Kft. közgazdászának vezetésével Bodó Péter (MetLife), Gallai Máté (Kuube Hungary), Gyarmati Zoltán (EPS-Global) és Szabolcs Péter (Amurex Gm Hungária) elemezte a vállalati működés legfontosabb kihívásait. A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére a megalkuvás nélküli, bátor döntések hozták meg a növekedést. A kerekasztal résztvevői szerint a likviditás menedzselésére kiváló lehetőséget biztosítanak az olyan államilag támogatott konstrukciók is, mint a Széchenyi Kártya Program. A transzparens, tőkeerős működés emellett a banki átvilágítások és a hitelfelvételek során is kulcsfontosságú versenyelőnyt jelent.
(Fotók: Portfolio)
