A növekvő vállalkozások életében eljön az a pillanat, amikor az induláskor kialakított működési modell, vezetési struktúra már nem a mozgatórugója, hanem az akadálya a fejlődésnek, a termelékenység javulásának. De hol húzódik a kritikus mérethatár, rádöbben-e egy alapító-tulajdonos, hogy már nem tud mindent egyedül kézben tartani? A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a „100 nap – 100 vállalkozás” programjában helyszíni látogatásokon, személyes találkozókon gyűjtötte össze, majd rendezte Tudástárba a felkeresett vállalkozások tapasztalatait. Összeállításunkban három konkrét példát mutatunk be a tervezetten és időben végrehajtott sikeres modellváltásra.

Az európai vállalkozások generációváltása és a működési modellek megújítása uniós szinten is egyre sürgetőbb kihívás. Az Európai Bizottság arra figyelmeztet, hogy a társadalom elöregedése és a potenciális utódok számának csökkenése miatt a következő tíz évben vállalkozások millióit érintheti az utódlás kérdése, és megfelelő felkészülés nélkül akár életképes cégek is megszűnhetnek. Az uniós ajánlás a sikeres átadás egyik lehetséges eszközeként a tulajdonosi és az operatív vezetői szerepek szétválasztását is kiemeli. Ez a felismerés nemcsak a generációváltás, hanem a növekvő vállalkozások fejlődése szempontjából is meghatározó: egy bizonyos méret felett a korábban az alapító személyére épülő működést professzionális vezetési és szervezeti struktúrának kell felváltania. A VOSZ „100 nap – 100 vállalkozás” programjában megismert három vállalkozás története erre mutat gyakorlati példát.
Egyről a kettőre, majd a háromra
Az Allegro Café Kft. 2001-ben kilenc munkatárssal és egy veszprémi étteremmel indult. Az alapító, Szalczinger János a fokozatos fejlődésben hitt: kisebb lépésekben haladtak, miközben évről évre 10–15 százalékos növekedést értek el. 2020-ban megnyitották második egységüket Nemesvámoson, és bár a Covid miatt egy időre be kellett zárniuk, végig megtartották a mintegy 45 tagú csapatukat. Korábban nem tervezett szolgáltatások felé fordultak, (ételkiszállítás), 2025-ben pedig egy harmadik étterem működtetését is elvállalták. A három egység és a kilencvenes létszámot közelítő szervezet azonban már más vezetési modellt követelt, az alapító is belátta, hogy a feladat túlnőtt rajta. A fordulatot a lányai bekapcsolódása és a tudatos szervezetfejlesztési folyamat hozta el. Külsős szakértők segítségével átvilágították a működést, amibe olyan, korábban hiányzó funkciókat építettek be, mint az üzletvezetés, a controlling, a catering-menedzsment és a HR. A következő szakaszban brandmenedzserrel és operatív igazgatóval is bővítették a csapatot. Az új szervezet kiépítésével a döntéshozatali folyamat is átalakult a cégnél. Korábban elsősorban a bevételt és a kiadásokat figyelték, ma a controlling segítségével részletesebb számok alapján látják, mit érdemes fejleszteni, min kell változtatni.
Kritikus mérethatárok, nehézségek
Az AR Robotics Kft. családi vállalkozói háttérből indult, a gépgyártási tevékenységet 2018-ban négy munkatárssal kezdte meg: gyorsan növekedett, néhány év alatt regionális multik beszállítójává vált, majd tudatosan a nyugat-európai piacok felé fordult. Létszáma ma meghaladja a százat. A cégvezető, Áncsán B. Róbert tapasztalatai szerint a növekedésnek vannak kritikus mérethatárai: egy bizonyos ponton túl a vállalkozás már nem működtethető ugyanazzal a vezetési, „one man show” modellel. Náluk az átmenet igazi nehézségei a 80-90-es létszámnál jelentkeztek. A professzionális háttérszervezet (pénzügyi, HR-, minőségbiztosítás és termelésirányítás) és az új vezető szintek kiépítésének, működtetésének költségei ugyanis már megjelentek, miközben a termelői létszám még nem tartott ott, hogy ezeket a kiadásokat fedezni tudja. A cégvezetőnek ráadásul azt is fel kellett ismernie, hogy egy bizonyos ponton már a saját kapacitása is korlátozhatja a további növekedést, mert ha nincs ideje válaszolni, reagálni, dönteni, leállnak a folyamatok. A példa azt mutatja, hogy egy következő vállalati méret eléréséhez nemcsak a kapacitást, hanem a szükséges szervezeti hátteret is időben ki kell alakítani és akár előre meg is kell finanszírozni, mert a növekedés átmenetileg az eredményességet is visszavetetheti.
Izomból nem lehet megoldani
A BioTechUSA Kft. magyar családi vállalkozásként indult a kilencvenes években, majd az étrend-kiegészítők importjától a saját márkán és gyártáson keresztül nemzetközi vállalattá fejlődött. Lévai Bálint 2014-től tizenhárom éven át vezérigazgatóként irányította a céget, ma a felügyelőbizottság elnöke. Egy kisvállalkozás még működhet személyes kapcsolatokkal és informális információáramlással, egy bizonyos méret fölött azonban ez már korlátozza a további fejlődést. Lévai Bálint tapasztalata szerint nagyjából 120 munkatárs felett a szervezetben információs szigetek kezdenek kialakulni. A vezető már nem ismerhet mindenkit, és az információ sem jut el automatikusan oda, ahol szükség van rá. Ezen a ponton a korábban megszokott folyamatokat is bele kell nyúlni, és professzionális rendszerekkel kell összekapcsolni a vállalat különböző egységeit. A hatékonyságfejlesztés a BioTechUSA-nál nem kizárólag a gyártás feladata, a logisztikától a belső kommunikáción és marketingen át az értékesítésig és a termékfejlesztésig a teljes vállalati működésre kiterjed, amihez adatvezérelt működés kapcsolódik. A cég professzionális vállalatirányítási rendszert és erre épülő, valós időben frissülő BI-rendszert alakított ki. A technológia azonban önmagában nem old meg semmit. Profi csapat is kell hozzá.
„A felsorolt vállalati példákból is látszik, hogy ami kicsiben még működött a múltban egy vállalkozás életében, az éppen a növekedés legfőbb akadálya lehet a jövőben. Bízom abban, hogy a „100 nap 100 vállalkozás” program tapasztalatainak birtokában a hazai vállalkozások tanulnak egymás hibáiból és sikereiből és a VOSZ Tudástárában összegzett ismereteket jól hasznosítják napi munkájukban, valamint hosszabb távú fejlesztési, növekedési terveik megvalósításában. A három vállalkozás esete is azt mutatja, hogy egy cég vezetési, működési struktúrájának átalakítása gyakran fájdalmas és költséges döntés, ugyanakkor a siker érdekében egy bizonyos ponton túl már nem halogatható tovább” – mondja Gazsi Attila, a VOSZ elnöke, a program elindítója.