Közel 400 kis- és középvállalkozás vezetője, 116 vállalkozói történet, két nagy bejelentés – így zárult a VOSZ „100 nap – 100 vállalkozás” programja a Versenyképességi Tudásfórumon.
Ritkán gyűlik össze egy teremben ennyi tapasztalat, bátorság és tenni akarás. A Corinthia Budapestben megrendezett VOSZ Versenyképességi Tudásfórumon közel 400 kkv-vezető kereste együtt a választ arra a kérdésre, amely ma minden magyar vállalkozót foglalkoztat: hogyan lehet ugyanannyi erőforrásból több értéket teremteni? A válaszok nem elméletből, hanem a gyakorlatból érkeztek – abból a 116 vállalkozásból, amelyet a VOSZ az elmúlt hónapokban személyesen keresett fel országszerte.
Nem többet – okosabban
„Ha ma ugyanazt tudjuk, ugyanúgy dolgozunk és ugyanazt érjük el, mint tegnap, akkor valójában már lemaradásban vagyunk” – ezzel a gondolattal indította elnöki megnyitóját Gazsi Attila, a VOSZ elnöke. Üzenete világos volt: a magyar növekedési modell fordulóponthoz érkezett. Az olcsó munkaerőre és a kapacitásbővítésre épülő szakasz után a következő felzárkózási lépcsőhöz nemcsak több termelésre, hanem több magyar hozzáadott értékre van szükség. A beruházás sem önmagában cél: nem több gép és nagyobb épület kell, hanem mérhető termelékenységjavulás. Röviden: nem többet, hanem okosabban.
„Tartós versenyelőnyt egyre inkább a tudásunkkal és a működésünk minőségével tudunk elérni. Ehhez vállalatvezetési képességekre is szükség van: hiába jó a termék, ha a szervezet nem tudja követni a növekedést.” – Gazsi Attila
A program legfontosabb felismerései közül az elnök kiemelte: a tulajdonos nem lehet a növekedés korlátja, a feladat mellé döntési jogot is kell adni, és ne árban, hanem értékben versenyezzünk. A mesterséges intelligenciáról pedig így fogalmazott: „Az AI nem helyettesíti a jó vállalatvezetést. De a jó vállalatvezetés egyik legfontosabb eszközévé válhat.”
Két bejelentés, amely előre visz
A nap két bejelentéssel is szolgált. A VOSZ 2027 elején új országos programot indít: a szövetség ismét elmegy a vállalkozásokhoz – ezúttal célzottabban, gyakorlatiasabban, a mesterséges intelligencia konkrét, mérhető használatával. „Azt szeretnénk, hogy az AI használata mérhető javulást hozzon a magyar vállalkozások mindennapjaiban” – mondta Gazsi Attila. A szövetség emellett Hermann Simonnal közösen, a hazai vállalkozások sajátosságaihoz igazítva magyarul is megjelenteti a professzor „A profitba még egyetlen vállalat sem ment tönkre” című könyvét.
Hermann Simon, a rejtett bajnokok (Hidden Champions) koncepciójának megalkotója videóüzenetben szólt a résztvevőkhöz. A program kiadványához írt előszavában így fogalmazott a meglátogatott cégekről: „…sokuk gondolkodásában felismerem azt a DNS-t, amelyből a Hidden Champions megszületnek.”
116 vállalkozás, amely újraírja a magyar kkv-król alkotott képet
Perlusz László, a VOSZ főtitkára a program adataival mutatta meg, milyen erő rejlik a magyar vállalkozásokban. A 116 cég között legalább 43 családi vállalkozás és legalább 30 jelentős exportőr szerepel, 46 vállalkozás pedig éppen most futott neki a következő fejlődési szintnek. Az exportőrök közül legalább 19-nél specializáció, saját termék vagy saját fejlesztés áll a nemzetközi siker mögött.
Az előadás egyik legfontosabb gondolata a „növekedési lépcső” volt: a vállalkozásoknak útjuk során két szervezeti plafont kell áttörniük – az elsőt nagyjából 10–30 fős méretnél, amikor a szakemberből vezető lesz, a másodikat 70–120 fő körül, amikor középvezetőkre, folyamatokra és vállalatirányítási rendszerekre van szükség. A fejlődő cégek leggyakrabban technológiai beruházással, több lábon állással és a mesterséges intelligencia bevezetésével léptek előre.
„A magyar kkv-k versenyképességének kulcsa nem csupán a több erőforrás, hanem a meglévő tudás és képességek jobb hasznosítása.” – Perlusz László
A felzárkózás következő lépcsője a termelékenység
Banai Péter Benő, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke „Versenyképesség és felzárkózás” című előadásában tágabb keretbe helyezte a nap üzenetét. Magyarország egy főre jutó GDP-je vásárlóerő-paritáson 2025-ben az uniós átlag 76,3 százalékán állt, a felzárkózás üteme azonban lassult. Az elmúlt 15 évben a növekedést elsősorban a foglalkoztatás bővülése hajtotta, a demográfiai folyamatok miatt viszont 2026 és 2040 között évente átlagosan 30 ezer fős potenciális munkaerő-szűkülés várható. A sikeresen felzárkózó országok növekedésének 50–70 százaléka a termelékenységből eredt – a jövő tehát itt dől el.
Az alelnök egy kifejezetten bíztató adattal is szolgált: a mindössze mintegy 530 hazai innovációvezérelt vállalat a társasvállalatok 0,1 százaléka, mégis az export 9,9 százalékát adja. A példájuk azt mutatja, hogy a tudásra és innovációra épülő magyar cégek a nemzetgazdaság egészére is érezhető hatással vannak.
Ugyanerre jutott a VOSZ és az Egyensúly Intézet közös tanulmánya, „A termelékenységi csapda” is: ha a vállalatok termelékenysége az elmúlt 16 évben évente csupán egy százalékponttal gyorsabban nőtt volna, a vállalati szektor hozzáadott értéke ma 15–20 százalékkal lenne magasabb.
Vállalkozók a vállalkozóknak
A nap talán leginkább inspiráló részét a kerekasztal-beszélgetések adták. Az „Amikor a vállalkozás kinövi önmagát” című panelen a BioTechUSA, a Simon’s Burger, az Árpád Pálinka, a Márka és a Baromfiudvar, „A következő versenyelőny” című beszélgetésen pedig az Intuitech, a Peak, a Kuube, a Cool4U és az Intrudair vezetői beszéltek őszintén döntéseikről, nehézségeikről és sikereikről. Egybehangzó tapasztalatuk szerint a beruházást valós piaci igényre kell építeni, a szervezetet tudatosan kell fejleszteni, a mesterséges intelligenciát pedig ott érdemes bevezetni, ahol valódi értéket teremt. A nemzetközi piacra lépésnél a fokozatosság, a jó helyi partner és a világos földrajzi fókusz hozza meg az eredményt.
A gazdasági panelben Prof. Dr. Surányi György, Prof. Dr. Bod Péter Ákos és Dr. Kozák Ákos vitatta meg a magyar gazdaság kitörési pontjait.
A tudás mindenkié
A 116 vállalkozás tapasztalata nem marad a terem falai között. A konferencián megjelent „100 vállalkozás – 100 történet” című kiadvány és a VOSZ Versenyképességi Tudástára (tudastar.vosz.hu) mindenki számára elérhetővé teszi a bevált gyakorlatokat. A tudástárban a Pályatárs nevű mesterségesintelligencia-asszisztens segít eligazodni, és a teljes anyagra támaszkodva válaszol a vállalkozók kérdéseire.
A következő 100 nap most kezdődik
„A kérdés már nem az, hogy vannak-e jó magyar vállalkozások. Hanem az, hogyan lehet belőlük egyre több” – mondta előadásában Gazsi Attila. A válasz pedig egyszerű és mégis erőteljes: úgy, hogy egymástól tanulunk. Ahogy az elnök fogalmazott: „Mi nem úgy vagyunk erősek, mint a szikla, hanem úgy, mint a nád.” Gyökereink adnak tartást, alkalmazkodóképességünk ad jövőt.
A 100 nap véget ért. A közös munka most kezdődik.
