A kritikus nyersanyagokba irányuló beruházások 9 százalékkal estek vissza, miközben az ellátási láncok koncentrációja továbbra is magas. A stratégiai ásványok kérdése ma már nem pusztán iparpolitikai ügy: az energia, az autóipar, az akkumulátorgyártás, a technológia és a beruházások jövőjét is érinti. Erről egyeztettek a világ vezető gazdasági és üzleti szereplői az OECD párizsi székházában rendezett, a francia G7-elnökséghez kapcsolódó hivatalos B7–Business at OECD fórumon a VOSZ részvételével.
Kritikus ásványok, kritikus döntések
A kritikus nyersanyagok ma már nem pusztán iparpolitikai kérdést jelentenek. Az energiaellátás, az autóipar, az akkumulátorgyártás, az elektronika, a technológiai ipar és a védelmi ipar egyaránt olyan értékláncokra támaszkodik, amelyek stabilitása közvetlenül függ a stratégiai ásványok hozzáférhetőségétől.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2026-os jelentése szerint 2025-ben 9 százalékkal csökkent a kritikus ásványokba irányuló beruházások növekedési üteme, miközben az ellátási láncok koncentrációja továbbra is jelentős. A finomításban a vezető beszállítók átlagos részesedése az energiaátmenet szempontjából fontos ásványok piacán 70 százalék körül alakul.
Ebben a környezetben rendezték meg október 5-én Párizsban a „Securing Critical Minerals: From Analysis to Action”című, a francia G7-elnökséghez kapcsolódó hivatalos B7–Business at OECD rendezvényt és fórumot. A tanácskozás középpontjában az állt, hogyan válhatnak a stratégiai célok ténylegesen finanszírozható beruházásokká, és miként tehetők ellenállóbbá, átláthatóbbá és nyomon követhetőbbé a kritikus nyersanyagok ellátási láncai.
A rendezvényen több mint húsz OECD-ország nagykövete és kormányzati képviselője, az OECD több igazgatója, valamint az Európai Unió és a nemzetközi üzleti és pénzügyi szektor vezető képviselői vettek részt. A szakmai párbeszédben a Nemzetközi Energiaügynökség, a Microsoft és a JPMorgan vezetői, valamint nemzetközi pénzügyi és iparági szereplők is bekapcsolódtak, jól mutatva, hogy a kritikus nyersanyagok kérdése egyszerre vált finanszírozási, iparpolitikai és versenyképességi kérdéssé.
A Business at OECD képviseletében a rendezvény záróbeszédét és szakmai összefoglalóját dr. Kovács Patrik, a VOSZ társelnöke és a Business at OECD igazgatósági tagja tartotta.
A G7 üzleti fóruma
A B7 a G7 üzleti fóruma: a hét vezető fejlett gazdaság üzleti érdekképviseleteinek platformja, amely a vállalati szféra tapasztalatait és szakpolitikai javaslatait közvetíti a G7 döntéshozói felé.
A B20 ezzel párhuzamosan a G20 hivatalos üzleti fóruma, amely a világ GDP-jének mintegy 80 százalékát előállító gazdaságokat kapcsolja össze. A két platform ezért különösen fontos csatorna a kereskedelem, a beruházások, a versenyképesség és a globális értékláncok jövőjéről folyó nemzetközi párbeszédben.
A VOSZ nemzetközi jelenléte ezen a szinten is erősödött: 2025-ben dr. Kovács Patrik első magyarként került a B20 globális vezetésébe, a dél-afrikai G20-elnökség Trade & Investment Task Force munkacsoportjának társelnökeként. A munkacsoportban 17 szektor képviselői dolgoztak együtt, tagjainak 71 százaléka felsővezető volt.
A B20 után a B7 jelent újabb nemzetközi kapcsolódási pontot a VOSZ számára. A két fórum eltérő gazdasági köröket kapcsol össze, közös bennük azonban, hogy a vállalati szféra olyan szakpolitikai kérdésekről alakít ki álláspontokat, amelyek később a G20 és a G7 döntéshozatali folyamataiban is megjelenhetnek.
Mit jelent ez a magyar KKV-k számára?
A globális gazdaságpolitika döntései sokszor évekkel azelőtt formálódnak, hogy azok közvetlenül megjelennének egy magyar vállalkozás üzleti környezetében. A kereskedelmi szabályok, a beruházási feltételek, az ellátási láncok, a finanszírozási elvárások vagy az iparpolitikai prioritások azonban végül a hazai KKV-k piacait és versenyképességét is meghatározzák.
A nemzetközi érdekképviselet ezért egyre kevésbé tekinthető kiegészítő tevékenységnek. A magyar vállalkozások számára az jelent valódi értéket, ha érdekeik már a nemzetközi szakpolitikai gondolkodás kialakításakor megjelennek, nem csak akkor, amikor a megszületett döntésekhez kell alkalmazkodniuk.
A VOSZ az elmúlt időszakban ennek megfelelően erősítette nemzetközi jelenlétét: az OECD üzleti tanácsadói testületétől a G20 B20 fórumán át immár a G7 üzleti platformjáig. Ez nem csupán nemzetközi jelenlétet jelent, hanem kapcsolódást azokhoz a magas szintű üzleti és gazdasági fórumokhoz, ahol a következő évek versenyképességi, beruházási, kereskedelmi és iparpolitikai irányai formálódnak.
A VOSZ nemzetközi szerepvállalásának célja, hogy a magyar vállalkozói szektor szempontjai megjelenjenek a globális gazdasági párbeszédben, miközben az OECD, a G20 és a G7 üzleti fórumain kialakuló szakmai kapcsolatok és gazdasági tapasztalatok közvetlenebbül kapcsolódjanak a magyar KKV-k üzleti környezetéhez és versenyképességéhez.
