21,5 százalék: október óta nem volt ilyen alacsony az infláció

Ennél alacsonyabb inflációt utoljára 2022 októberében regisztrált a KSH, akkor 21,1 százalékos volt a ráta. A fogyasztói árak az előző hónaphoz képest is mérséklődtek (döntően az üzemanyagok árának 8,6 százalékos visszaesése miatt), de az élelmiszerek és a szolgáltatások is drágultak áprilishoz képest.

A 21,5 százalékos éves infláció „komponensei” a következők:

• Az élelmiszerek ára 33,5 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább az édesipari lisztesárué (59,6 százalék), a kenyéré (52,7 százalék), a tejtermékeké (51,3 százalék), a vaj és vajkrémé (46,8 százalék), a tojásé (46,1 százalék), a száraztésztáé (37,4 százalék), a péksüteményeké (36,6 százalék), a tejé (34,9 százalék) és a sajté (33,7 százalék). A termékcsoporton belül a liszt (7,2 százalék) és az étolaj (3,5 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben.
• A háztartási energia 37,2 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 49,1, a palackos gáz 47,2, az elektromos energia 27,2 százalékkal.
• A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 19,3, ezen belül a szeszes italoké 25,8 százalékkal nőtt.
• A tartós fogyasztási cikkekért 8,1, ezen belül az új személygépkocsikért 17,0, a konyha- és egyéb bútorokért 16,1, a fűtő- és főzőberendezésekért 14,5, a szobabútorokért 12,1 százalékkal kellett többet fizetni.
• Az állateledelek ára 51,7, a mosó- és tisztítószereké 37,1, a testápolási cikkeké 25,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 16,4 százalékkal lett magasabb.
• A járműüzemanyagok 17,7 százalékkal drágultak.
• A szolgáltatások díja 14,3 százalékkal emelkedett, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 28,0, a sport- és múzeumi belépők 27,1, a belföldi üdülés 26,8, a járműjavítás és -karbantartás 23,1, a taxi 22,2, a lakásjavítás és -karbantartás 19,8 százalékkal került többe.

Kitekintés

Az eurózónában az áprilisi 7,0 százalék után májusban már csak 6,1 százalékos volt az éves szintű infláció. Kétszámjegyű inflációt már csak a balti államokban (Litvánia 10,7, Észtország 11,2, Lettország 12,3 százalék) és Szlovákiában (12,3 százalék) mértek. Három tagállamban ugyanakkor már 3 százalék alatti az éves ráta: Luxemburgban 2,0, Belgiumban 2,7, Spanyolországban 2,9 százalék.

Nagy János: Végre pozitív meglepetés! 

Közel három éve először fordult elő, hogy havi bázison csökkentek az árak itthon. A jelentős mérséklődést mutató tényadat kedvezőbb lett, mint az elemzői konszenzus, melynek hátterében elsősorban az energiaárak állnak. Mielőtt pezsgőt bontanánk: a maginflációs mutató viszont 0,5 százalékkal emelkedett havi alapon és így az éves index 22,8 százalékon állt az előző hónapban, aláhúzva ezzel az alapfolyamatok tartósságát – írja kommentárjában Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

Az infláció szerkezete többé kevésbé megfelelt a vártnak. Az élelmiszerek havi szinten stagnáltak, éves indexük pedig 33,5 százalékos volt. A költségoldal alakulásának viszonylatában hamarosan negatív tartományba kerülhet a havi átárazás ebben a szegmensben, így szignifikánsan támogatni tudja majd a normalizációs folyamatot.

A járműüzemanyag-árak masszív, több mint 6 százalékos, illetve a háztartási energia árainak 3 százalékos havi csökkenése a májusi lassulás legjelentősebb tényezői. Azonban továbbra is kitüntetett figyelmet érdemel a szolgáltatásinfláció 0,9 százalékos hó/hó drágulása, ami számottevően meghaladta az átlagot.

A májusi adat összességében nem igényli a nagy kép átírását: kedvező a „headline” index vártnál ütemesebb lassulása, azonban a maginfláció még mindig erőteljes másodkörös inflációs hatásokat sugall. Ami a kilátásokat illeti, a nyártól valamivel gyorsabban csökkenő inflációt várunk, az éves index akár már júniusban 20 százalék alá mérséklődhet.

A dezinflációt segítheti a meglehetősen gyenge hazai konjunktúra is. Az év második felében az egyre erősebben érvényesülő bázishatás miatt ütemesebb lassulás jöhet az árak éves szintű növekedési ütemében.

Továbbra is jelentősek a középtávú inflációs kihívások az érdemben megváltozott globális környezet és a szűk munkaerőpiac mellett. Az elmúlt hónapokban az energia- és az üzemanyagárak hajtották leginkább a hazai dezinflációt, de a globális konjunktúra élénkülése fordulatot hozhat e téren. Számos vállalat vezeti be a visszatekintő inflációval történő árkorrekciót, ami a jövő év elején jelentősen tompíthatja az árdinamika lassulását.

Összességében 2024-ben is folytatódhat a mérséklődés, ám jelenlegi várakozásunk szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba az infláció. Mindez tartósan szigorú monetáris politikát és érdemben pozitív tartományban maradó előretekintő reálkamatot sugall az elkövetkező időszakban – fogalmaz Nagy János.