« ElőzőVosz hírek >> 2009. >> Július - Augusztus
Következő »
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója

 

az özvegyi nyugdíjról, a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról, valamint a nyugdíjszabályok módosításáról

1. Az özvegyi nyugdíjról

 

A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülnie kell. A jogszerzőre előírt feltétel, hogy a halál időpontjában a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzen, vagy saját jogú nyugellátásban részesüljön. Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat ideiglenes özvegyi nyugdíj és özvegyi nyugdíj illeti meg.

Kinek a részére állapítható meg az özvegyi nyugdíj?

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, bejegyzett élettárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén.

Ki minősül élettársnak?

Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn egymással házassági életközössége, bejegyzett élettársi közössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenes ági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.

A házastárs milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?

Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg (ideértve azt is, aki a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi, munkaképtelenségi járadékában, illetőleg a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékában részesült).

Az élettárs milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?

Az élettárs - a házastársra előírt feltételek fennállása esetén - csak akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt, feltéve, hogy az együttélésük (vagy annak akár csak egy része) alatt özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban nem részesült.

Az elvált, illetve a házastársától külön élő igénylő milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?

Az elvált, továbbá a házastársától külön élő személy özvegyi nyugdíjra jogosultsága akkor állapítható meg, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

Milyen összegű az ideiglenes özvegyi nyugdíj?

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60 %-a, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna.

Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személy özvegyi nyugdíja a tartásdíj összegénél több nem lehet.

Meddig folyósítható az ideiglenes özvegyi nyugdíj?

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az általános szabály szerint egy évig folyósítható.

Ettől eltérően, ha az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig, illetőleg fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően ki jogosult özvegyi nyugdíjra?

Az akik a jogszerző halálakor

  • betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, vagy
  • rokkant (egészségkárosodásának mértéke eléri az 50 százalékot), vagy
  • házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Özvegyi nyugdíjra jogosult az is, aki esetében a fenti feltételek valamelyike

  • házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,
  • a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkezik.

 

Milyen mértékű az özvegyi nyugdíj?

Az özvegyi nyugdíj mértéke attól függ, hogy az özvegy saját jogú (öregségi, rokkantsági, stb.) nyugdíjban részesül-e.

Ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy rokkant, de saját jogú nyugellátásban nem részesül, az özvegyi nyugdíj 60 százaléka annak a nyugdíjnak, amely az elhaltat halála időpontjában öregségi vagy rokkantsági nyugdíj címén megillette volna.

Ha az özvegy egyidejűleg saját jogú nyugellátásban is részesül, vagy a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartása címén került megállapításra az özvegyi nyugdíj, akkor az özvegyi nyugdíj mértéke annak az öregségi, rokkantsági (baleseti rokkantsági stb.) nyugdíjnak a 30 százaléka, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

A 60 százalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól kezdődően, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban részesül. A 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár.

Mikor szűnik meg az özvegyi nyugdíjra való jogosultság?

Az özvegyi nyugdíj megszűnik, ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt házasságot köt.

A rokkantság címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor szűnik meg, ha az özvegy már nem rokkant.

Az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor szűnik meg, ha már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás.

Milyen feltételek mellett éled fel az özvegyi nyugdíj?

Az özvegyi nyugdíj akkor éled fel, ha az nem házasságkötés címén szűnt meg és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike:

  • a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül,
  • a házastárs 1993. február 28-át követően bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül bekövetkezik.

Az özvegy 2008. január 1-jétől akkor is jogosult özvegyi nyugdíjra, ha a megállapításhoz, illetve a feléledéshez szükséges feltételek valamelyike 1993. március 1-je és 2007. december 31-e között, a házastárs halálától, illetve az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven túl, de tizenöt éven belül következik be, feltéve, hogy az özvegyi nyugdíjra a kérelem elbírálásakor is jogosult.

Az az özvegy tehát, aki korábban már előterjesztett kérelmet, de azt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jogerősen elutasította, mivel a feléledés feltételei 1993. március 1-től számított tíz éven túl következtek be, illetőleg az az özvegy is, aki az akkor hatályos rendelkezéseken alapuló információk miatt özvegyi nyugdíj feléledésére irányuló kérelmet nem is terjesztett elő - amennyiben az özvegyi nyugdíjra jogosító egyéb feltételek valamelyikének megfelel és az a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól, illetve az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül bekövetkezett -, a módosult jogszabályokra tekintettel jogosult lehet özvegyi nyugdíjra.

(Az érintett özvegyek az özvegyi nyugdíj feléledésére irányuló kérelmet időbeli korlátozás nélkül előterjeszthetik a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon az erre a célra rendszeresített K13 vagy K14 jelű nyomtatványon.)

A feléledés esetén a jogosultat minden esetben megilletik az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések, kiegészítések is.

Az 1997. január 1-je előtti időponttól megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor éledhet fel, ha a férfi a 60., nő az 55. életévét eléri.

A házasságkötés miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra jogosultság a házasság megszűnése után akkor éled fel, ha az igénylő a házasságkötéskor az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján végkielégítést nem vett fel és az igénylőt a házasság létrejötte nélkül az özvegyi nyugdíj egyébként megilletné.

Milyen esetben és hogyan kell az özvegyi nyugdíjat megosztani?

Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani.

Hogyan alakul az özvegyi nyugdíj mértéke, ha a jogszerző magánnyugdíjpénztár tagja volt?

Ha az elhunyt magánnyugdíjpénztár tagja volt és az egyéni számláján összegyűlt tagdíj összegét átutalták, illetőleg a kedvezményezett özvegy vagy (ha nem kedvezményezett) valamennyi kedvezményezett a jogszerző egyéni számláján lévő összegnek az átutalását - a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint - kezdeményezte a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, akkor az özvegyi nyugdíj kizárólag a társadalombiztosítási szabályok szerint kerül megállapításra.

Ha a tagdíj nem került átutalásra a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, az elhunyt jogszerző saját jogú nyugellátása a társadalombiztosítási jogszabályok szerint megállapított összeg 75 százaléka. Ennek alapulvételével kell az özvegyi nyugdíj összegét meghatározni.

A jogszerző egyéni számláján lévő összeg átutalásának kezdeményezését legkésőbb a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló elsőfokú határozattal szembeni fellebbezési határidő lejártáig a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítania kell a hozzátartozónak.

Hol és hogyan kell az özvegyi nyugdíj megállapítását kérvényezni?

Az özvegyi nyugdíj iránti igényt - ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el - az igénylő lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál kell előterjeszteni.

Ha a jogszerző már nyugellátásban részesült, az özvegyi nyugdíj iránti kérelmet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell benyújtani.

A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztató tartalmazza.

Az özvegyi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet, az erre a célra rendszeresített K08, nyugdíjasként elhunyt jogszerző esetén a K13 vagy a K14 jelű nyomtatványon kell előterjeszteni.

Az igénybejelentő laphoz mellékelni kell

  • a házassági anyakönyvi kivonatot,
  • a halotti anyakönyvi kivonatot,
  • az élettársak együttéléséről szóló hatósági bizonyítványt,
  • az elvált vagy különélő házastárs tartásdíj megállapító bírósági ítéletét vagy a tartásdíj fizetését igazoló okmányokat.

A fentieken túl, ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el, - az eljárás egyszerűsítése érdekében - az elhalt szolgálati idejére vonatkozó iratokat (pl. igazolásokat, munkakönyvet, katonakönyvet, stb.) is csatolni lehet.

Jogszabályok:

                       1997. évi LXXXI. törvény 45-53. §,

                       168/1997.(X. 6.) Kormányrendelet 60-63/B. §,

                       2009. évi XXIX. törvény

                                                                    

2. A krízishelyzetbe került személyek támogatásáról

A családok szociális krízishelyzetének kezelését célzó 136/2009. (VI.24.) Korm. rendelet értelmében a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok a települési önkormányzat jegyzőjének javaslata alapján a gazdasági válsággal összefüggő kedvezőtlen hatások enyhítésére, az állami szociális ellátórendszer keretében nyújtott szociális segélyként egyszeri, egyösszegű - vissza nem térítendő - támogatást állapíthatnak meg.

Ki részesülhet támogatásban?

Támogatásban részesülhet a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező nagykorú személy, ha

  • családjában a kérelem benyújtását megelőző hónapban az egy főre jutó havi jövedelem a minimálbér nettó összegét (2009. évben 57.815 Ft) nem haladta meg, és
  • részére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §- a szerinti nyugellátást nem folyósítanak, és
  • a gazdasági válsághoz kapcsolódó, előre nem látható esemény következtében a családja mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztető krízishelyzetbe került.

Ki nem jogosult támogatásra?

Nem jogosult támogatásra az a személy,

  • akinek a 2009. év folyamán 15.000 forintot meghaladó összegben átmeneti segélyt állapítottak meg,
  • akinek a kérelem benyújtásakor átmeneti segély megállapítása iránti eljárás van folyamatban,
  • aki a krízissegély iránti kérelem benyújtását megelőző 90 napon belül átmeneti segély iránti kérelmet még nem nyújtott be, kivéve, ha a helyi önkormányzat rendeletében előírt feltételek az átmeneti segélyre való jogosultságát kizárja.

Mi minősül krízishelyzetnek?

Krízishelyzetnek minősül, ha a kérelmező

  • a munkahelyét 2008. szeptember 30-át követően elvesztette,
  • jövedelme a 2008. szeptember havi jövedelméhez képest legalább 20 %-ot elérő mértékben csökkent,
  • lakáscélú kölcsönszerződéséből eredő fizetési kötelezettsége törlesztő részlete 2008. szeptember havi összegéhez képest legalább 20 %-ot elérő mértékben emelkedett,
  • egészségi állapota indokolja.

Milyen összegben engedélyezhető a támogatás?

A támogatás összege legalább húszezer forint, legfeljebb ötvenezer - különös méltánylásra okot adó körülmény fennállása esetén legfeljebb százezer - forint.

Hol és hogyan igényelhető a támogatás?

A támogatás megállapítása iránti kérelem az e célra rendszeresített formanyomtatványon a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél, 2009. augusztus 1-je és 2009. november 30-a között nyújtható be. A nyomtatvány letölthető a “Nyomtatványok" menüpont További nyomtatványok - Krízis támogatás címszó alatt, illetőleg a települési önkormányzat jegyzőjénél és a nyugdíjbiztosítási szervek ügyfélszolgálati egységénél beszerezhető.

A kérelemhez mellékelni kell a jövedelem összegének igazolására alkalmas iratot, a lakáscélú kölcsön havi törlesztésének emelkedését igazoló iratot. Emellett célszerű csatolni minden olyan iratot, az egészségi állapot indokoltságát igazoló háziorvosi, szakorvosi, kórházi igazolást, illetve orvosi szakvéleményt, stb., amely a támogatás megállapításának indokául szolgálhat.

Kérjük a formanyomtatvány részét képező “Tájékoztató a kérelem kitöltéséhez" elnevezésű útmutatót - mely segítséget nyújt a nyomtatványon szereplő adatok pontos kitöltéséhez (így különösen a jövedelem meghatározásához, a kérelemhez csatolandó szükséges mellékletekről, stb.) - feltétlenül tekintse át a kitöltés előtt. 

A támogatás egy alkalommal, a család egy tagja számára állapítható meg.

Hogyan történik a támogatás megállapítása és folyósítása?

A települési önkormányzat jegyzője a hozzá az előírt formanyomtatványon,a szükséges mellékletekkel benyújtott kérelmeket egyrészt ellenőrzi, hogy azt megfelelően és hiánytalanul töltötték-e ki, továbbá az előírt igazolásokat ahhoz benyújtották-e, másrészt a megfelelően kitöltött kérelmek esetén megvizsgálja, hogy a kérelmező a támogatásra való jogosultság feltételeinek megfelel-e.  A jegyző gondoskodik a kérelmek elutasításáról, ha a kérelmező nem tett eleget a hiánypótlási felhívásnak, vagy a támogatásra való jogosultság feltételeinek a kérelem nem felel meg. 

A jegyző az igazolásával kiegészített kérelmet a szükséges mellékletekkel 8 munkanapon belül továbbítja a támogatás elbírálására jogosult illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság részére. A regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság 10, illetve - rendkívül indokolt esetben - 5 munkanapon belül dönt a támogatásra való jogosultságról és a támogatás összegéről.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság - a támogatás megállapításáról hozott határozat megérkezését követő - 5 munkanapon belül gondoskodik a támogatás folyósításáról.

A támogatás pénzügyi forrása

A támogatás pénzügyi forrását a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvény Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetében e célra elkülönített, önálló kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlával rendelkező előirányzat biztosítja.

Az előirányzat javára a magán- és jogi személyek, illetőleg a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok 2009. november 15-éig befizetést teljesíthetnek. A felajánlások a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 10032000-00285575-50000067 számú számlaszámára teljesíthetők.

Budapest, 2009. július 16.

3. A nyugdíjszabályok módosításáról

 

Az Országgyűlés 2009. június 22-i ülésnapján elfogadta a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) egyes rendelkezéseit módosító 2009. évi LVI. törvényt, amely változtat a nyugdíjba vonulás feltételein. A törvény a Tny. mellett, annak módosuló rendelkezéseivel összhangban módosítja a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) egyes szabályait is.

A fontosabb tudnivalók a következők:

1. 2009. augusztus 31-ét követő időponttól nem jogosult előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra az, aki

  • Magyarországon,
  • EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is, ha a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozik,
  • szerződő államban, ha szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozik és az egyezmény eltérően nem rendelkezik,

azon a napon, amelytől kezdődően az ellátást részére megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszonyban áll.

2. Ugyanakkor önmagában nem jogosultságot kizáró a külföldön létesített Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony fennállása a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, valamint a rehabilitációs járadékot igénylők esetében.  A jogosultság megnyílásának, illetőleg fennállásának vizsgálatánál azonban a külföldön elért keresetekre, jövedelmekre is figyelemmel kell lenni.

A megállapítási (jogosultsági) feltételekre vonatkozó rendelkezéseket a 2009. augusztus 31-ét követő időponttól kezdődően megállapításra kerülő rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra és rehabilitációs járadékra kell alkalmazni.

3. 2009. július 1-jétől módosulnak a keresőtevékenységet folytató rokkantsági / baleseti rokkantsági nyugdíjasokat érintő jogosultságának vizsgálatára, a jogosultság megszüntetésére vonatkozó rendelkezések. Az új szabályozás is azokra a III. csoportba tartozó, tehát 50-79 százalékos mértékben egészségkárosodott rokkantsági / baleseti rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozik, akik a 62. életévüket, illetőleg - a 2009. évi XL. törvény rendelkezései szerinti - irányadó nyugdíjkorhatárukat még nem töltötték be. A változások egyszerűsítik a jogalkalmazást az érintett nyugdíjasok és a foglalkoztatók meghatározott körében.

A nyugdíjas munkavállalóknak kizárólag arra kell figyelemmel lenniük, hogy hat egymást követő hónapra vonatkozó bruttó keresetük átlaga ne haladja meg a folyósított nyugellátásuk összegének kétszeresét. Amennyiben a nyugellátás havi összegének kétszerese nem éri el az adott évben érvényes minimális bér (2009-ben 71.500 Ft) összegét - pl. a folyósított ellátás összege 34.000 Ft, aminek a kétszerese 68.000 Ft -, a bruttó kereset a minimálbérrel azonos összeg, tehát 71.500 Ft lehet.

Fontos, hogy az új szabály értelmében a jogosultság esetleges megszüntetésének vizsgálatánál már a bruttó keresetekre kell figyelemmel lenni, tehát a minimálbér összegét, illetve a nyugellátás összegének kétszeresét a hat havi bruttó kereset átlaga nem haladhatja meg. A rehabilitációs járadékban részesülő személyekre az új szabályozás nem vonatkozik, vagyis esetükben továbbra is az ellátás alapját képező átlagkereset 90 százalékának - az időközi emelésekkel növelt - összegéhez kell a keresőfoglalkozásból származó egyéni járulékokkal és személyi jövedelemadóval csökkentett hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetek átlagát viszonyítani.

A rendelkezéseket a törvény hatályba lépését, azaz 2009. július 1-jét követően szerzett keresetre, jövedelemre kell alkalmazni.

(Ha tehát a III. csoportba tartozó, 62 évesnél fiatalabb rokkantsági / baleseti rokkantsági nyugdíjas munkavállaló 2009-ben egész éven át keresőtevékenységet folytat, és a január 1-je és június 30-a között elért hat egymást követő hónapra vonatkozó nettó keresetének, jövedelmének átlaga - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból lefolytatott, az APEH adatszolgáltatásán alapuló eljárása eredményeként - nem haladja meg a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90 százalékának az időközi nyugdíjemelésekkel 2009-re felemelt összegét, a nyugdíjjogosultság nem kerül megszüntetésre. Ezt követően 2009-ben újabb hivatalból folytatott eljárásra nem kerül sor. A 2009. július 1. és december 31. közötti hat egymást követő hónapra vonatkozó bruttó kereset átlagát - az APEH adatszolgáltatását követően - 2010. februárban fogja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból induló eljárás keretében vizsgálni és az akkor folyósításra kerülő rokkantsági / baleseti rokkantsági nyugdíj összegének kétszereséhez, illetőleg az akkor érvényes minimálbér összegéhez viszonyítani.)

A 2. pontban említett rokkantsági / baleseti rokkantsági nyugdíjas, valamint a rehabilitációs járadékban részesülőre is alkalmazni kell az előzőekben említett szabályokat. A jogosultság esetleges megszüntetésének vizsgálatára vagy a rehabilitációs járadék összegének csökkentésére az érintett személy bejelentése alapján kerülhet sor. A bejelentés teljesítése az ellátásban részesülő kötelezettsége, annak elmaradása az ellátásban részesülőnek felróható, ezért az érintett az esetleg jogalap nélkül kifizetésre kerülő nyugellátás teljes összegének visszafizetésére, megtérítésére kötelezhető. (Fontos eltérés, hogy a rehabilitációs járadékban részesülők a nettó külföldi keresetet, jövedelmet kötelesek bejelenteni.)  A bejelentési kötelezettséget a Tny. 97. §-ának (5) bekezdésére figyelemmel a 2009. augusztus 31-ét követően külföldön megszerzett keresetekre kell teljesíteni.

A bejelentéshez az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság nyomtatványt rendszeresít, amely elérhető lesz a Nyomtatványok menüpontban, valamint a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságokon és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon is.

4. Módosult az Rjtv-nek az az átmeneti rendelkezése, amely szerint annak az egészségkárosodást szenvedett személynek, aki 2011. december 31-éig a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 10 éven belül eléri és a rehabilitációs járadékra megállapított jogosultsági feltételeknek megfelel, igénybejelentés esetén, valamint a rokkantsági / baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esedékes felülvizsgálata során kérelmére rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani. E szabályozás értelmében tehát azok az igénylők, nyugdíjasok, akik az igénybejelentés, esedékes felülvizsgálat évében az 52. életévüket betöltötték, rehabilitációs járadék helyett rokkantsági / baleseti rokkantsági nyugdíj megállapítását, továbbfolyósítását kérhették.

Ha a rehabilitációs járadék iránti igénybejelentést 2009. augusztus 31-ét követően nyújtják be, vagy a rokkantsági nyugdíj felülvizsgálatára irányuló eljárás 2009. augusztus 31-ét követően indul, ezzel a lehetőséggel már csak az irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül elérő személyek élhetnek.

5. 2009. szeptember 30-át követően a Magyarországon tanuló árva esetén a közoktatási információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője a tanulói, hallgatói jogviszony létesítését, fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére, a tanulói jogviszony megszűnését, illetve a hallgatói jogviszony szünetelését, megszűnését hivatalból igazolja. A külföldön tanuló árvának a tanulmányok folytatását az oktatási intézmény által kiállított igazolással középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente, a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül továbbra is igazolnia kell.

6. További fontos rendelkezések:

  • Az előrehozott öregségi nyugdíjra és - a 2013. január 1-jét megelőző időponttól megállapított ellátások tekintetében - a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság, valamint a csökkentés mértékének megállapítása szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát.
  • A 0,5 százalékos mértékű nyugdíjnövelés átlagos havi összegét úgy kell meghatározni, hogy a nyugellátás folyósítása, illetve szüneteltetése alatt elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani tizenkettővel. (A nyugdíjasként folytatott keresőtevékenység alapján fizetett nyugdíjjárulék “ellenében" a nyugdíjast megillető növelés összegének kiszámítására vonatkozó rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha a nyugellátás növeléséhez a Tny. 22/A. § (1) bekezdése szerint szükséges idő 2009. július 1-jét követően kezdődik. Egyéb esetben a nyugellátásnak a Tny. 22/A. §-a szerinti növelésére a jelenlegi rendelkezéseket kell alkalmazni.)
  • 2009. július 1-jétől vagy azt követő időponttól a rokkantsági / baleseti nyugdíj és a rehabilitációs járadék keresőtevékenység folytatása mellett azok részére is megállapítható, akiknek az egészségkárosodása a szolgálati idejük kezdetét megelőzően keletkezett, esetleg születésüktől kezdve fennállt. A megállapítás feltétele, hogy az igénylő keresete, jövedelme az igény megnyílásának időpontjában legalább 30 százalékkal alacsonyabb legyen az igénybejelentés időpontját megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlagánál.
  • A 2009. évi LVI. törvény Tny-t - és az Rjtv-nek a nyugdíjbiztosítási hatósági eljárás szempontjából lényeges rendelkezéseit - érintő módosításainak, pontosításainak nagy része a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt módosító, 2009. október 1-jétől hatályba lépő 2008. évi CXI. törvény rendelkezéseivel teremti meg az összhangot. Ezen túlmenően a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését is szolgálja.

Budapest, 2009. július 15.

 

forrás: www.onyf.hu

« ElőzőKövetkező »