Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
National Association of Entrepreneurs and Employers
Landesverband Ungarischer Unternehmer und Arbeitsgeber
2017. 09. 21., csütörtök
VOSZ-tag leszek Miért érdemes VOSZ tagnak lenni? keresés Menü
Üdvözöljük a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének megújult honlapján! ______ A naprakész adózási információkat keresse a Vállalkozó Információs Portálon! ______

Történet

A VOSZ - Vállalkozók Országos Szövetsége néven – 1988-ban alakult meg, mint Magyarországon az első, és a rendszerváltás előtt létrejött egyetlen önkéntes, a többségi magyar magántulajdonú vállalkozások országos gazdasági munkaadói érdekképviselete. A szövetség legfontosabb célként a vállalkozók országos és helyi döntéshozó fórumok előtti érdekképviseletét, a kis- és középvállalkozások tőkeerejének és piacképességének növelését, továbbá a nagyvállalatok speciális igényeinek közvetítését jelölte meg.

A VOSZ tagjai számára széles körű tájékoztatást nyújt a szabályozó változásokról, olyan üzleti szolgáltatásokat biztosít, amely előmozdítja a vállalkozásfejlesztést, a piacépítést, a szakmunkás- és a felnőttképzést. A szövetség az illetékes szerveknek szakmai javaslatokat tesz, illetve ilyen tartalmú törvényeket és más jogszabályokat kezdeményez, véleményez. A szervezet az alapításkor deklarálta, hogy mindenkor független marad politikai pártoktól, mozgalmaktól, együttműködik szociális partnereivel, mindenekelőtt a hazai és nemzetközi munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel, társadalmi, illetve gazdasági szervezetekkel és az illetékes kormányzati szervekkel.

A VOSZ mára az egyik legjelentősebb magyar munkaadói szervezetté nőtte ki magát – a közvetlen tagságon és a tagszervezetein keresztül körülbelül 53 ezer vállalkozást tömörít –, amely munkaadó tagjain keresztül a magyarországi foglalkoztatottak mintegy felét is megjeleníti.

A VOSZ érdekképviseleti és érdekérvényesítő tevékenységét konkrét gazdasági szolgáltatásokkal is kiegészíti; olyanokkal, amelyek a különböző vállalkozások összefogásán alapuló, eredményes együttélésre épülnek. Sikertörténet a kis- és középvállalkozások likviditását biztosító hitelkonstrukció, a „Széchenyi Kártya Program”, a kereskedők, érdekképviseletek és a kormányzati szektor összefogásával megvalósuló „Európai Kereskedelem Napja”, továbbá a „Hallatjuk a hangunkat!” és „Vállalkozók Napja” szakmai rendezvények. A Prima Primissima Díj és a hozzá kapcsolódó, a vállalkozók összefogásával megvalósuló Megyei Prima Díj mára az egyik legnagyobb társadalmi programmá nőtte ki magát.

„Tesszük mindezt azért, mert mi dolgozunk a gazdaságban, mi termelünk és szolgáltatunk a versenygazdaságban, ezért mi ismerjük igazán a gazdasági viszonyokat és törvényszerűségeket, mi ütközünk bele az akadályokba, és mi tudjuk, hogy hogyan lehetnénk versenyképesebbek, sikeresebbek. Ezért csak velünk lehet jó vállalkozói, gazdálkodói környezetet kialakítani” – hangsúlyozta jubileumi köszöntőjében Demján Sándor, a VOSZ elnöke.

 

Mérföldkövek

 

1982.     A kisvállalkozásokról szóló törvény megalkotása

1983.     A Magyar Kereskedelmi Kamara létrehozza a Kisvállalkozói Tagozatot

              Ez évtől a Kisvállalkozói Tagozat képviselői részt vesznek a kis- és középvállalkozói szektor ügyeit,
              szabályozását vizsgáló tárcaközi bizottság munkájában

1988.     Megalakul a VOSZ, első elnöke Simsa Péter, alapító társelnöke Palotás János

              Megalakul az Érdekegyeztető Tanács, amelyhez a VOSZ 1990-ben csatlakozik

1989.     Palotás Jánost választják a VOSZ elnökének

1990.     Károlyi Miklós a VOSZ főtitkára

1990.     A „taxis blokád” feloldásában kiemelkedő szerepet vállal a VOSZ

1993.     Az országgyűlési választásokat megelőzően a VOSZ kidolgozza gazdaságpolitikai javaslatait

1998.     A küldöttgyűlés Demján Sándort választja meg a VOSZ ügyvezető elnökének.
              Ettől kezdve stabilizálódik és megerősödik a megyei szervezetek rendszere,
              és kialakulnak az országos szakmai szekciók is

1999.     A VOSZ elnöksége elfogadja Demján Sándor javaslatát, a Vállalkozói Bizalom Kártya koncepciót
              (későbbi Széchenyi Kártya); a Vállalkozók Napja és az Év Vállalkozója Díj megalapítása

2002.     1011/2002. (II. 18.) Korm. Határozat a Széchenyi Hitelkártya bevezetéséről

              Demján Sándor magánvagyonából létrehozza a Prima Primissima Alapítványt
              és elindul a Prima mozgalom a VOSZ támogatásával

2004.     Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.,
              illetve az általuk képviselt takarékszövetkezetek stratégiai együttműködési keretmegállapodást kötnek
              a VOSZ-szal tevékenységük összehangolása, közös céljaik hatékonyabb megvalósítása érdekében

2005.     A VOSZ megyei szervezetei megkezdik a Megyei Prima díjak megszervezését

2006.     A VOSZ főtitkárának Dávid Ferencet választja meg a szövetség ügyvezető elnöksége

2007.     Stratégiai megállapodás az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséggel

              Elindul el a Junior Prima rendszer

2008.     A VOSZ kezdeményezésére megalakul a Reformszövetség, amely a válságba süllyedt ország
              gazdasági kilábalásának koncepcióját vázolta fel

              Megalakul a VOSZ Gazdaságpolitikai Bizottsága

2010.     A VOSZ az országgyűlési választásokat megelőzően közzéteszi gazdaságpolitikai téziseit,
             „a VOSZ 6 pontját”; a választásokat követően megalakul a Nemzeti Gazdasági és
             Társadalmi Tanács (NGTT), amelynek a VOSZ teljes jogú és alapító tagja

              Megindul a Széchenyi Kártya Program kiszélesítése (forgóeszköz- és beruházási hitel)

2011.     Megalakul a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF),
              amelynek a VOSZ teljes jogú és alapító tagja

              A szövetség küldöttértekezlete dönt a VOSZ-BESZ Zrt. megalakításáról

              A Széchenyi Kártya Program kiegészül az Agrár Széchenyi Kártyával

2012.     A VOSZ kibővített elnökségi ülésén – amelyen részt vett és beszédet mondott
              Orbán Viktor miniszterelnök is – értékelte a kormányzat félidős gazdaságpolitikai eredményeit;
              A VOSZ stratégiai együttműködést kötött a LIGA Szakszervezetekkel,
              ezzel új utat nyitva a munkaadók és munkavállalók közötti párbeszédnek és együttműködésnek

2013.     A VOSZ társszervezetével, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséggel közösen lépett fel
              a magyar takarékszövetkezeti szektor átalakítása során tapasztalt jogszerűtlenségek
              és szakmaiatlanság ellen, a szövetkezeti tulajdon és az évtizedek alatt elért eredmények védelmében.

2014.     A társadalmi és szakmai párbeszéd alacsony szintje miatt a VOSZ népszavazást kezdeményezett
              az üzletek vasárnapi nyitva tartása érdekében.

              A szövetség megjelent a közösségi médiában (a Facebook-on) is.

2015.     A VOSZ tiltakozására a kereskedelemben nem kerül bevezetésre a 400 négyzetméter feletti
              kiskereskedelmi egységekre vonatkozó hatósági létszámszabályozás.

2016.     A szövetség tisztújító küldöttgyűlésén – ahol elfogadásra került a szervezet új működési struktúrája is -
              Demján Sándort újabb 5 évre a VOSZ elnökének választották.

            „Foglalkoztatási kiáltvány” címmel megjelent a VOSZ 7 pontos állásfoglalása a foglalkoztatáspolitika
            időszerű kérdéseiről és a szükséges irányváltásról