Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
National Association of Entrepreneurs and Employers
Landesverband Ungarischer Unternehmer und Arbeitsgeber
2018. 11. 13., kedd
VOSZ-tag leszek Miért érdemes VOSZ tagnak lenni? keresés Menü
Hírek
2018. június 28.

A diákmunkások se mentik meg a munkaerőpiacot

A diákok kevesek lesznek ahhoz, hogy orvosolják az országban tomboló munkaerőhiányt – vélték az általunk megkérdezett szakmabeliek. Noha a fiatalok nem tölthetik be az üres állások mindegyikét, de órabéremeléssel további tízezreket lehetne munkára fogni a főiskolai, egyetemi szektorokból – vélekedett egy iskolaszövetkezeti igazgató. A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége szerint a jelen piaci helyzetben kezdenek kifogyni a munkába bevonható emberekből.

Tombol a munkaerőhiány az országban, de hogy mi lesz a megoldás, az még nem egyértelmű. Legutóbb a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke állt elő azzal, hogy komplex programra van szükség a probléma megoldására. Parragh László akkor arra is emlékeztetett: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015-ben 35 ezer ember hiányzott a munkaerőpiacról a gazdaságban, ma már több mint 90 ezer. Úgy vélte, hogy ez a GDP-bővülést is visszafoghatja, nem is kicsivel, 2 százalékkal is akár. Még bizonytalan, hogy mely csoportok bevonásával enyhíthetné a munkaerőpiaci feszültségeket a kormány. Portálunk most arra volt kíváncsi, hogy a sokat emlegetett, látszólag nagy potenciált képező diákmunkás réteg lehet-e befutó, abból a szempontból, hogy lehet-e rájuk építeni a cégeknek a jövőben.

A trendekben már eddig is történt egyfajta változás – ez derült ki abból a válaszból, amelyet a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségétől (DiákÉSZ) kaptunk, ugyanis az értékesítés fókuszpontja már nem az új cégek bevonzása, hiszen a megkeresések maguktól jönnek, sokkal inkább a diákok bevonzása. Kiemelték azt is, hogy ma már diákmunkaerőből is hiány van.

Utóbbit jól mutatja a megkeresések száma, illetve az is, hogy a cégek már rugalmasabban kezelik a részmunkaidőt, mint ahogyan a béreket is kénytelenek emelni. Mint írták, évekkel ezelőtt 10 forintos emelésekért is harcolni kellett, ma már a cégek javasolják annak 100-200 forinttal történő emelését. Ennek ellenére – írta a DiákÉSZ – a jelenlegi piaci körülmények között már a bevonható diákmunkaerő-réteg határát súrolják.

Annak ellenére súrolják a bevonható réteg határát, hogy a nyár berobbanásával és persze, a munkaerőhiánynak köszönhetően nagy szükség lenne a fiatal munkaerőre. A diákmunka egyébként már nem is fizet annyira rosszul: jellemzően 800 és 1000 forint között mozog az órabér, de van olyan munkakör is, amely kétezret fizet óránként, igaz, ezeknél már valamilyen speciális szaktudásra van szükség. Eközben pedig a kormány is arra ösztönözte a cégeket, hogy fiatalokat is alkalmazzanak a Nyári Diákmunkaprogram keretein belül. Ennek lényege, hogy a Pénzügyminisztérium a 16 és 25 év közötti diákok nyári munkavállalását támogatja, olyan formában, hogy fizetésük háromnegyedét átvállalja az állam. Igaz, a program szezonális és elsődleges célja a diákok tapasztalatszerzése, minden bizonnyal az sem hátrány, ha közben a meglévő – egyébként is üresen álló helyeket – töltik fel.

 

A diákmunka jó kiegészítő tevékenység, de ez a réteg nem fogja tudni megoldani a magyar munkaerőpiac összes feszültségét

– erről már Dávid Ferenc beszélt az atv.hu-nak. Ugyanakkor – a magyar munkaerőpiaci helyzet romlásával – egyre nagyobb értéke lesz szerinte. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára úgy véli: már csak azért sem lehet megoldás a diákság a komplett munkaerőhiányra, mert Magyarországon nagyjából 4,4 millió foglalkoztatott van, és a szervezett diákmunka 130-150 ezer között van. Éppen ezért tartja „kiegészítő elemnek” a már említett csoportot.

Dávid Ferenc osztja Parragh László azon véleményét, miszerint csak egy komplex foglakkoztatási program segítene, és ennek lenne része a diákmunka, mint ahogyan a nyugdíjas- vagy a távmunka is. Hozzátette: sok eszközt kellene egyszerre bevetni, hogy ez a feszültség oldódjon. Magyarországon ugyanis – emelte ki – a 15-64 éves korosztály közötti aktív emberek száma évente 40 ezerrel szűkül, ennek részben demográfiai háttere van, de az elvándorlás és a képzés hiánya is tényező.

Nem elég a minimálbér

A Multi Job Iskolaszövetkezet kereskedelmi igazgatója már arról beszélt: két évvel ezelőtt még minimálbérért lehetett diákot találni, azóta viszont Budapesten már bőven minimálbér felett dolgoznak a fiatalok. Varga Béla kiemelte: a fővárosban akkora a munkaerőhiány, hogy

a cégek versenyeznek a diákmunkaerőért is,

ami a béreket is felemelte. Majd azt is elmondta, hogy valóban a határán vagyunk a mozgósítható diákoknak, a magasabb bérek olyanokat is megszólíthatnának, akik eddig a minimálbérért nem mentek volna el dolgozni.

Úgy véli, hogy a 20 éves kor alatti fiatalokat a gyorséttermek és hipermarketek jól tudják alkalmazni, magasabb hozzáadott értékű munkákkal kapcsolatban ugyanakkor a felsőoktatásban lévőket lehetne megszólítani. Mint mondta, egy közgazdász hallgató például nem biztos, hogy el fog menni árut pakolni, de ha lenne egy nyelvi munka, akkor oda bizonyára elmenne, és meg is fizetnék. Varga arról is beszélt, hogy bár a munkaerőhiányt nem a diákok fogják megoldani, de úgy véli, hogy jobb órabérrel és jobb típusú munkákkal akár több tízezer ember lenne még bevonható a főiskolákról, egyetemekről.

A kereskedelmi igazgató azt is elmondta, sok cég úgy tekint a diákmunkára, mint egy elsődleges munkaerőbázisra, ahonnan majd a számukra megfelelő embert felveszik, annál is inkább, mert az utóbbi években trendfordulás történt. Több a munka és kevesebb a diák, ez pedig nem csak a bérekben, de a marketingben és a szolgáltatásban is megjelenik. Nem véletlen, hiszen ma már verseny megy a fiatalokért, és éppen emiatt figyelhető meg a cégeknél az Varga szerint, hogy egyre többet fektetnek abba, hogy olyan brand-et alakítsanak ki, ahol a diák azt mondhatja: jó náluk dolgozni.

forrás: atv.hu

Vissza a főoldalra