Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
National Association of Entrepreneurs and Employers
Landesverband Ungarischer Unternehmer und Arbeitsgeber
2018. 09. 26., szerda
VOSZ-tag leszek Miért érdemes VOSZ tagnak lenni? keresés Menü
Hírek
2018. március 07.

Kétes adózéési ígéretek az MSZP-től

EGYEZTETÉSEK HÍJÁN FENNTARTÁSOKKAL FOGADTÁK KARÁCSONYÉK TERVEIT AZ ÉRDEKKÉPVISELETEK.

Akár adóemeléssel, a zsebbe kapott jövedelemre épülő vállalkozói magatartással, a költségvetés egyensúlyának felborulásával és a munkanélküliség emelkedésével is járhatna, ha megvalósulnának a baloldal dolgozókkal kapcsolatos kampányígéretei, amelyek részleteit ráadásul senki sem ismeri – vélik a Magyar Idők által megkérdezett érdekképviseletek. Mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldal hiányolja a baloldali ellenzéktől az ígéretek költségvetésre gyakorolt hatásáról készült számításokat, ráadásul Karácsonyék – ígéretükkel ellentétben – nem egyeztettek az érdekképviseletekkel. Ugyanakkor lapunk úgy tudja, a kormány akár a napokban stratégiai együttműködést köthet a szakszervezetekkel, ennek részleteiről már zajlanak az egyeztetések.

Továbbra sem egyeztetett a baloldali ellenzék az érdekképviseletekkel, az ágazati szereplőkkel a munkavállalókat érintő ígéreteiről – értesült lapunk. Megkerestük a vállalkozói, valamint a munkavállalói érdekképviseleteket, amelyek fenntartásokkal fogadták az MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltjének elképzeléseit.

Karácsony Gergely – aki két hónapja még abban sem volt biztos, hogy jó döntés volt-e elfogadnia a jelöltséget – egyebek mellett az alapvető élelmiszerek ötszázalékos áfakulcsának bevezetését, a minimálbér adómentessé tételét, a kis és közepes jövedelműek felzárkóztatását és a többkulcsos adórendszer visszavonását javasolta. Ugyanakkor azt senki sem tudja, hogy ezek megvalósítása milyen költségvetési következményekkel járna, és a kieső forintokat miből pótolnák.

A rendelkezésre álló adatok szerint idén 303 ezer fő dolgozik minimálbéren, az adómentesség bevezetésében pedig nincs szó a szakmához kötött, garantált bérminimumért dolgozókról. Ráadásul a 303 ezer főből az, akinek több gyermeke van, a családi adókedvezmény miatt jelenleg is a bruttó összeget kapja kézhez.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára kérdésünkre jelezte: nem értenek egyet a minimálbér adómentessé tételével, mivel az arra ösztönözné a munkáltatók egy részét, hogy alacsonyabb bérért foglalkoztassanak, a további jövedelmet pedig zsebbe adják. Az intézkedés ráadásul tovább rontaná az amúgy is alacsony hazai adómorált.

Az adórendszer újbóli többkulcsossá tételével kapcsolatban a főtitkár kiemelte: közgazdaságilag mind az egy-, mind a többkulcsos adórendszer működőképes, ugyanakkor nem látszik az ellenzéki elképzelésekből, pontosan hol az a kereseti határ, amely felett magasabb közterhet kellene fizetni.

Az egykulcsos adórendszer kevesebb visszaélésre ad lehetőséget, rá­adásul az adminisztráció is mérsékeltebb, ebben az esetben viszont a szociális transzferek jelenthetnek kompenzációt. Dávid Ferenc kérdésünkre elmondta, hogy a mindenkori kormány közvetlenül nem befolyásolhatja a vállalkozások bérezési szokásait.

 

A jelenleginél nagyobb bérfelzárkóztatás csak a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó gyorsabb ütemű csökkentésével, valamint a személyi jövedelemadó mérséklésével képzelhető el. Ugyanakkor ezeknél az intézkedéseknél akár 1-1 százalékpontos elvonás is százmilliárdokkal rövidítheti meg a költségvetési bevételeket.

A munkaadók elképzelésével ugyanakkor megegyezik a Fidesz–KDNP programja. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az érdekképviseletekkel folytatott egyeztetéseken már többször kijelentette: a következő években egy számjegyű lehet a személyi jövedelemadó. A vállalkozói szféra által szorgalmazott járulékcsökkentés pedig folyamatban van: tavaly és idén is csökkent a szociális hozzájárulási adó, ráadásul a 2016-ban kötött háromoldalú bérmegállapodás értelmében évi 6 százalékos reálkereset-emelkedés esetén 2022-ig évi 2-2 százalékponttal apad tovább a közteher.

Az ütemezett járulékcsökkentésért cserébe béremelést kértek a szakszervezetek a kormánytól és a versenyszférától, a cél, hogy 2017 és 2022 között a reálkereset 40 százalékkal magasabb legyen, mint 2016-ban. Tavaly a reálkereseti mutató 10 százalékot emelkedett, idén a szakértők legalább további 8 százalékos növekedést várnak, így a hatéves célkitűzés csaknem fele várhatóan már két év alatt teljesül.

– Egyedül a kormány tett javaslatot stratégiai együttműködési megállapodásra az összes szakszervezetnek, ennek részleteiről hamarosan megegyezhetnek a felek. Az ellenzék részéről ugyanakkor sem a programjukkal kapcsolatban, sem egyéb témákban nem kaptunk megkeresést – jelentette ki kérdésünkre Palkovics Imre.

A Munkástanácsok elnöke Karácsonyék programjával kapcsolatban kiemelte: a tervek nem adnak választ a jelenlegi munkaerőpiaci kihívásokra. Az álláskeresőknek járó támogatás jelentős emelése szintén keveseket érint, mivel a munkaerőhiány miatt alacsony az álláskeresők száma, ugyanakkor a juttatás kiszélesítése többeket is arra ösztönözne, hogy ne vállaljanak munkát.

Palkovics emlékeztetett: ma már a minimálbér adómentessé tétele sem releváns, az meghaladja a létminimumot, ráadásul a garantált bérminimumról, amely a munkavállalók nagyobb részét érinti, nincs szó az MSZP programjában.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az EY adószakértője szerint csak a részletes számítások fényében lehet dönteni bármilyen, az adórendszert átalakító lépésről. A valamennyi alapvető élelmiszerre bevezetendő ötszázalékos áfa jelentős költségvetési kiesést jelentene, amit más adóbevételekből kellene pótolni. Az alacsony áfakulcs, valamint a minimálbér adómentessé tétele, a szociális juttatások kiszélesítése vagy a 13. havi nyugdíj bevezetése ugyanakkor sokaknál akár jelentős adóemeléssel is járhat a költségvetés egyensúlyának megtartása érdekében.

forrás: magyaridok.hu

Vissza a főoldalra