Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
National Association of Entrepreneurs and Employers
Landesverband Ungarischer Unternehmer und Arbeitsgeber
2018. 05. 20., vasárnap
VOSZ-tag leszek Miért érdemes VOSZ tagnak lenni? keresés Menü
Hírek
2018. február 07.

TÁMOGATÁSÉRT LOBBIZNAK A KISEBB VÁLLALKOZÁSOK

A MUNKAADÓK SZERVEZETEI JAVASLATOKAT FOGALMAZTAK MEG A FIZETÉSEK KIGAZDÁLKODÁSÁRA Kormányzati segítséget kérnek a vállalkozói érdekképviseletek a kistelepülésen működő cégek bérfizetési nehézségei miatt. A lapunk által megkérdezett szövetségek egyetértenek abban, hogy a járulék- és adókönnyítés segítséget jelentene, ugyanakkor az egyes ágazatoknál eltérőek a problémák, így az elvárások is. Abban viszont mindenki egyetért, hogy a fizetések felzárkóztatása létkérdés, ám ehhez sokaknak állami támogatásra is szükségük lenne. Úgy tudjuk, a munkaadói képviseletek még nem alakítottak ki közös álláspontot, ám egyénileg minden ágazatban megfogalmazódtak a kérések.

A mikro- és kisvállalkozások egy része – elsősorban a vidéki, kétezer fő alatti kistelepüléseken – alig vagy egyáltalán nem tudják kigazdálkodni a jelentősen megemelt minimálbéreket – fogalmaztak a Magyar Idők kérdésére a munkaadói oldal érdekeit védő szövetségek tisztviselői.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára (képünkön) emlékeztetett, már a bérmegállapodás 2016-os aláírásakor jelezték, sok cégnek okoz gondot a tavaly 25, az idén további 15 százalékos garantált bérminimum-emelés kigazdálkodása. Elsősorban a kis lélekszámú településeken, ugyanis nincs akkora vásárlóerő, amellyel a bérterheket ki lehetne termelni. A VOSZ főtitkára kiemelte: kormányzati segítségre lenne szükség.

Megoldást jelentene például a lakosságszám alapján differenciált szociális hozzájárulási adófizetés, tehát az ebből a járulékfajtából adott kedvezmény. Ez akár a Munkahelyvédelmi Akció kibővítésével is megoldható lenne. Segítséget jelentene az iparűzési adóra adható kedvezmény is.


Dávid Ferenc szerint az is megoldást jelentene, ha a szegényebb kistelepüléseken működő cégek átalányadó formájában teljesítenék adófizetési kötelezettségüket. A főtitkár szerint a probléma megoldása azért is létszükséglet, mert jövőre tovább emelkednek a legalacsonyabb bérek, így a jelenség még súlyosabbá válik, ráadásul a kisebb falvak, községek elnéptelenedésének megállításához is nélkülözhetetlen, hogy a szolgáltatásokat fenn tudják tartani.

Neubauer Katalin, a kisboltokat képviselő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára kérdésünkre kiemelte, szó sincs arról, hogy a béremeléseket fel kellene adni, hiszen a munkaerőhiány kezelése mellett a dolgozók megbecsülése is létkérdéssé vált.

Ugyanakkor kormányzati segítség nélkül a kisebb élelmiszer-árusító egységekben nehéz a béremelés, mivel a területen működő kisvállalkozások helyzete súlyosabb, amiatt is, mert a kisvállalati adózási formákból kiesnek. Emellett méretüknél fogva a nagy áruházakhoz képest az olyan szolgáltatásokat is magasabb áron kapják, mint az áram, a gáz, a telefon vagy akár a bankkártyaterminál fenntartása.

A főtitkár a megoldási javaslatokkal kapcsolatban arról beszélt, a szolgáltatási díjak kedvezményének megteremtése mellett szükség lenne a kis- és középvállalatok számára elkülönített járulékfizetési rendszerre. Megoldás lehet az is, ha a munkabérre rakódó járulékok csökkennének a legkisebbek számára, és egy olyan szolgáltatói kamara felállítása is segíthet, amely valóban a kisebb üzletek érdekeit képviseli. Az MNKSZ főtitkára arra emlékeztetett, mielőbb tárgyalnának a kormánnyal a lehetséges megoldásokkal kapcsolatban.

– Valóban sok vállalkozásnak gondot jelent a bérek kigazdálkodása, ugyanakkor a kkv-k versenyképességének javítása, valamint a felzárkózás a környező országokhoz elengedhetetlen, ezt pedig a magasabb bérekkel lehet elősegíteni, ami végső soron a kisvállalkozásnak is érdeke – fogalmazott kérdésünkre Vadász György.

A kicsiket képviselő Magyar Iparszövetség ügyvezető elnöke szerint elkezdődtek azok a folyamatok, amelyek elősegíthetik a fejlődést, többek közt a járulékcsökkentéssel, a bérfelzárkóztatással, valamint a gazdasági környezet felemelésével. Az ügyvezető elnök hozzátette: tény, hogy a tőkeerős piaci szereplőkhöz képest nagyobb támogatásra van szüksége a kkv-szektornak.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a napokban azt nyilatkozta, a kormány egyelőre nem tervezi a munkaadók által kért kedvezmények bevezetését. Ennek oka lehet többek közt, hogy a törvényalkotás a választásokig – a megelőző egyeztetésekkel együtt – már nem tudná rendezni a kérdést, így a feladat várhatóan már az új kabinetre hárul.

 

 

Százezrek kapnak magasabb bért

Sok százezer magyar ember számlájára érkezik magasabb fizetés ezekben a napokban azon béremelések alapján, amelyek januártól léptek életbe – mondta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Kiemelte: a béremelésekre a magyarok munkája mellett a gazdaság jó teljesítménye és az adócsökkentések adnak lehetőséget, hatásukat pedig megerősítik a családtámogatások. A tavalyihoz képest idén 8, illetve 12 százalékkal magasabb a minimálbér és a szakmunkás-minimálbér, valamint a rendvédelmi dolgozók életpályamodelljének részeként magasabb bért kapnak a katonák és a rendőrök, több pénzt kaphatnak kézhez a többek között a felsőoktatásban dolgozók és az állami vállalatok dolgozói, így a postások és a vasutasok is. (MTI)

 

forrás: magyaridok.hu

Vissza a főoldalra