Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
National Association of Entrepreneurs and Employers
Landesverband Ungarischer Unternehmer und Arbeitsgeber
2018. 08. 16., csütörtök
VOSZ-tag leszek Miért érdemes VOSZ tagnak lenni? keresés Menü
Hírek
2018. január 16.

2017 NEM A MUNKÁLTATÓK ÉVE VOLT

A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet negyedéves konjunktúra jelentése sajtótájékoztatóján a VOSZ képviseletében Ottó Csaba ügyvezető tartott előadást, a magyarországi munkaerő-piaci helyzetről.

A Man at Work. Kft. munkaerő-közvetítéssel és kölcsönzéssel foglalkozik, elsősorban Észak-Dunántúlon és Budapesten. Ottó Csaba, ügyvezető most az ezzel kapcsolatos, jellemzően a 2017-es esztendőre vonatkozó munkaerőpiaci tapasztalatait osztja meg az olvasókkal.

„Hét irodánk jelenleg közel 1300 főt foglalkoztat, nagyjából 120 partnerünknél - ők elsősorban autóipari beszállítók és elektronikai cégek” Elsősorban tehát erre a szegmensre van rálátása.

 

A 2017-es év tapasztalatait így összegzi:

„Ez az év nem a munkáltatók éve volt, de véleményem szerint 2016, sőt, már 2015 sem volt az, hiszen az éves előirányzott költségkeretet már akár fél évvel előbb meghatározták a munkáltatók, azaz nem volt módjuk eltérni tőle bérben és egyéb költségekben. Viszont 2015-ben a felsővezetés még nem látta azt, hogy komoly hiány várható munkavállalói oldalon, s az egyre inkább jelentkező problémák megoldását egyszerűen a cég saját HR-csoportjára bízták – azaz toborozzanak embereket, váltsanak közvetítő, kölcsönző partnert, oldják meg ezt a helyzetet. Azonban 2017-ben már világossá vált, hogy komoly kihívással állnak szemben ezen a területen. Alapvetően azt látom, hogy a nyugat-dunántúli cégek 3 és 10 százalék közötti ’kékgalléros-állományhiánnyal’ termelnek naponta, ami ezer főre vetítve 30-100 dolgozó hiányát jelenti cégenként.”

 

Hogy mindez kialakult, annak Ottó Csaba négy fő okát látja: a feketemunka, a közmunka, az elvándorlás, végül pedig az Y- és Z-generációk munkaerő-piacra kerülése. Nézzük meg ezeket sorban!

 

Feketemunka – „A munkaügyi központtal tavaly nyáron rendeztünk egy közös állásbörzét, jól látható, hogy a megjelent 150 főből mindössze 5-6 fő volt a tényleges álláskereső. Sok ember nem keres bejelentett munkaviszonyt (ennek oka lehet például különböző hiteltartozások). Őket igen nehéz visszahozni a munka világába.”


 Megnyitó                                      8 perccel később

 

Közfoglalkoztatás„A Belügyminisztérium 2017. 06. havi adatai szerint 183 ezer közfoglalkoztatott van hazánkban, Veszprém megyében 2 880 fő. Nem gondolom azt, hogy minden közfoglalkoztatott alkalmas betanított munkára, bár a megyei cégek örülnének, ha ezen embereknek csak a 20 százaléka is, de visszatérne a nyílt munkaerő-piacra. Véleményem szerint nem biztos, hogy a közfoglalkoztatás erőltetése előnyös a gazdaságnak. Miért? Egy közfoglalkoztatott számára ez a forma igen kényelmes, hiszen nem kényszerül naponta utazni, a saját településén tölti az egész napját, nappali, egy műszakban közfoglalkoztatott. Ugyanakkor másodállást is vállalhat; míg egy piaci körülmények között dolgozó jellemzően ingázik, muszáj alkalmazkodnia a pontos napirendhez, és az utazás aránylag sok időt vesz el tőle. Szerencsére úgy tudom, vannak törekvések, hogy a közfoglalkoztatás mértékét csökkentsék.”

 

Külföldre távozott munkaerő„Évek óta úgy „tudjuk”, hogy létszámuk 500 ezer fő körül van. Nehéz megbecsülni pontosan, hogy hány fő hagyta el az országot, nincs pontos adat. Például 2016. II. negyedévben Németországban ’TAJ’-kártyát igénylő magyarok száma 30 ezer fő volt. A közben hazatérők ebben nyilván nem szerepelnek, de valószínűleg az 500 ezer fő alulbecsült adat lehet. 

 

Az Y és Z generáció egy speciális probléma„A nagy átlagról beszélek, akik eljutottak a középfokú végzettség megszerzéséig, jellemzően otthon laknak, és zsebpénznek tekintik azt, amit 28 éves korukig megkeresnek. Nem igazán van lojalitásuk semmihez, folyamatosan keresik az újat, ám végzettségük nem teszi lehetővé, hogy magasabb szintre lépjenek. A változatosság lételemük, de mivel a végzettségük alacsony, vagy nem kurrens, ezért nagyon kis esélyük van kihívást jelentő munkára. Ezért nem a napi munkában keresik a sokszínűséget, hanem a munkahelyben. Váltanak, mert így találják meg a változatosságot. Tisztelet a kivételnek.”

 

„Kékgalléros” munkaerőhiány

 

Mint ahogy Ottó Csaba fentebb említette, ez 3 és 10 százalék közötti. Egy közepesnél nagyobb városban – például Székesfehérváron – nagyjából 500-1000 olyan dolgozó el tudna helyezkedni, aki elfogadja a folyamatos vagy három műszakos munkarendet, s a betanított munkát. Az említett városban ezen munkakeresők pillanatnyilag 5-6 munkahely közül válogathatnak.

 

„Hatalmas a fluktuáció ezen a területen! Cégünk átlagosan 1300 főt foglalkoztat idén, ehhez képest 2016-ban 3400 (!), 2017-ben (még nem teljes évi adat) pedig 2800 új munkaviszonyt létesítettünk. A probléma a következő: cégünk rengeteg energiát fordít a megfelelő munkaerő toborzására, kiválasztására és felvételére, de partnereink kevésbé képesek megtartani őket. Megdöbbentő az arány, de az első két hónapban az újonnan felvettek 70 százaléka már nem dolgozik a cégnél! Egy ilyen komoly, mondhatni, durva mértékű fluktuáció megöli a cégeket, mert óriási a kihatása a munka minőségére. A cégek legnagyobb feladata tehát megállítani ezt a fluktuációt, megtartani a munkatársakat.”

 

Adódik a kérdés, vajon miként lehetséges a fluktuáció csökkentése, mit tehet a munkáltató? A szakember az alábbiakban látja a lehetséges megoldásokat:

 

Béremelés – „Örömmel hallottam, hogy 2018-ban 12%-os reálbér-emelés lesz, 8%-kal nő a minimálbér, A legnagyobb emelésre a termelésben lesz szükség. Viszont ha az egyik cég bért emel, emelni fog a szomszéd cég, majd a többiek is. Alapvetően ezért véleményem szerint nem a béremelés fogja meghatározni azt, hogy melyik munkáltató lesz képes megtartani a munkatársakat.”

 

Középvezetői kompetenciafejlesztés„Ez az én vesszőparipám. Tudni kell ugyanis, hogy a leszámoló dolgozók egyharmada azért keres másik munkahelyet, mert közvetlen felettese nem kezeli jól a konfliktushelyzeteket. Nyilván ezt is tanulni, tehát tanítani kell, mert nem biztos, hogy az a munkavállaló aki a 2008-as válságot követő időszakban az adott munkáltatónál maradt, majd később kinevezték középvezetővé, alkalmas megfelelően bánni az emberekkel. Fontos lenne minden cégnél a kis- és középvezetői kompetenciamérés, és oktatás. Nem csak a felsővezetőket kell coacholni, hanem a csoportvezetőket is.

 

Munka Törvénykönyve„A 2012-ben életbe lépett Mt. véleményem szerint igen munkáltatóbarát, például megengedi a cégeknek az éves munkaidőkeret elrendelését. Viszont egy dolgozó ember nem feltétlenül akceptálja azt, hogy az egyik hónapban 200 órát dolgozik és alig látja a családját, míg a másikban alig kell bemennie a munkahelyére – mégis mindig ugyanannyit keres. Számos ilyen példát lehet hozni, ami lehetséges az Mt. alapján, de a munkavállalói réteg már nem tudja, vagy akarja tolerálni. Ha a munkáltató pozitívabban tér el a munkavállaló javára akkor jobban képes lenne megtartani a dolgozók egy részét.”

 

Céges autóbusz, szállásoltatás „Győr körül, 30 km-es körzetben például nincs olyan település, ahonnan ne lenne megoldva a céges buszjárat, teljes a lefedettség. Az országon belüli költöztetés viszont, mely 3-4 évre tekint vissza, véleményem szerint ma már nem jelentős mértékű. Az észak-keleti régióban is megjelentek új befektetők, indultak cégek, a bérkülönbség pedig nem akkora a nyugati és a keleti országrész között, hogy néhány ezer forintért megérje megyét, országrészt, azaz lakóhelyet váltani, pláne családostól. Ennek ellenére természetesen működik a szállásoltatás.”

 

Szerb és ukrán munkaerő toborzása – „Nos, ez volt 2017 nagy felfutása, hallottam 10 ezer szerb és ukrán emberről, akik Magyarországon dolgoznak. Pontos adatot nem tudok, de az biztos, hogy sokan vannak, és jönni is fognak. Különösen, hogy sok cég már feladta a magyar nyelvű kommunikációt. Így jönnek az ukrán és szerb anyanyelvű munkavállalók.  Az ukrajnai és a magyar bér közt 2,5-szeres különbség van egy adott pozícióban.”

 

A „fehérgallérosok” biztosan találnak munkát…

 

…ha akarnak. A mérnökök hozzáállása is megváltozott az utóbbi időben. Nem keresnek mindenáron munkahelyet, egy-két oldalra feltöltik az önéletrajzukat, s várják, hogy megkeressék őket.

„És – hívja fel a figyelmet Ottó Csaba – előbb-utóbb keresik őket, olyanok is, akik az elvárásaiknak megfelelő bért hajlandók megfizetni, s nyújtanak olyan kihívást, mely őket motiválja. Érdemes tudni, hogy csak komoly anyagi, felelősségbeli vagy pedig előrelépési lehetőséggel kecsegtető ajánlat esetén váltanak. A cégek különösen vadásszák azokat a mérnököket, akik az angol mellett a német nyelvet is megfelelő szinten használják – belőlük nagyon kevés van.”

 

Vissza a főoldalra