Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
National Association of Entrepreneurs and Employers
Landesverband Ungarischer Unternehmer und Arbeitsgeber
2017. 12. 16., szombat
VOSZ-tag leszek Miért érdemes VOSZ tagnak lenni? keresés Menü
Üdvözöljük a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének megújult honlapján! ______ A naprakész adózási információkat keresse a Vállalkozó Információs Portálon! ______
Hírek
2017. július 21.

240 ezer forint kötelező minimálbér: ágrólszakadtak viaskodása

Egyelőre senki sem írt alá semmit. 240 ezer forint kötelező bér mellett 10-15 ezer bolt, vendéglátóhely tönkremehet. Azonnal. Legalább. Egyébként aki többet akar fizetni, nyugodtan megteheti ma is. Ezért is vannak a hatalmas bérkülönbségek.

A vendéglátás az egyik legrosszabbul fizető területe a nemzetgazdaságnak. A boltosok is átlag alatt vannak. De csak azért, mert most nem futja többre.

Az idegenforgalmi, vendéglátós szakemberek szerint óriási a munkaerőhiány, ez igaz. Óriási a feketézés, ügyeskedés a munkaerőpiacon, ez is igaz. De egy 240 ezer forintos kötelező szakmai bérminimum bevezetése, ami azoknak járna, akik szakképesítéshez kötött munkát végeznek, óriási bajt is okozhat. Most már ráadásul nem csak az idegenforgalomban, vendéglátásban, hanem a kereskedelemben is bedobták a javaslatot. De hát már eddig is, például 2012-2016 között több mint 15 ezer kisbolt ment tönkre, ennyivel csökkent az értékesítőhelyek száma, miközben nőtt a piac. A vendéglátóhelyek száma is négyezerrel kevesebb lett. A szálláshelyek száma ugyan nőtt, de hát összesen a négyezret sem érik el. (A boltok száma Magyarországon 136 ezer, a vendéglátóhelyek száma pedig 50 ezer felett mozog). Tehát ha egy boltnak baja van, végső soron bezár.

Csak ezt ne, mert akkor végállomás

Sok magyarázatot nem igényel, de hát egyértelmű, hogy a nagy munkaerőhiány miatt minden vállalkozás a lehető legtöbbet fizeti az alkalmazottaknak, de csak annyit, amennyi a bevételéből futja. Más választása nincs, legfeljebb feketézik még egy sort. De így is a béremelkedés üteme általában sokkal nagyobb a bevételek bővülésénél.

A turizmusban, vendéglátásban 2018-tól javasolt 240 ezer forintos szakmai bérminimum a kötelezőként meghatározott 180 ezer forintnál 30%-kal nagyobb. Illúzió azt hinni, hogy ezt mindenki ki tudja fizetni, még akkor sem, ha az eddig zsebbe dugott pénzt tisztára mossa. Egyébként a játékszabály úgy szól, hogy ha egy ágazatban a munkaadók és a munkavállalók meg tudnak állapodni a jogszabályokban rögzítetteknél a munkavállalók számára kedvezőbb feltételekben, az mehet. De ez kötelező csak akkor lesz, ha egy ilyen megállapodást az ágazatot felügyelő miniszter jóváhagy. Ebben reménykednek a vendéglátósok, szállodások képviselői ezekben az ágazati párbeszéd bizottságokban. De közben sok vendéglátós azt mondja, csak ezt ne, mert akkor vége.

Két ágrólszakadt bérfizető: van különbség bőven a bérekben ma is

A kereskedelmi szakszervezet azt üzeni, ha a vendéglátásban 240 ezer forint lesz a legkisebb bér, akkor a kereskedelemből odamennek majd a dolgozók. Hát ez csak azért nem igaz, mert ma is nagyok a bér különbségek, tehát ez új helyzetet nem jelentene semmiképpen.

A fizikai dolgozók hó végi borítékjait nézve szembetűnő, hogy alapos a lemaradás a nemzetgazdaság átlagától a nagyobb kötelező bérért nyújtózkodó ágazatokban.  A boltosok bére 20 ezer forinttal, a vendéglősöké 52 ezer forinttal, a szállodásoké 29 ezer forinttal. Azért az az 52 ezer forint nagyon sok. Fel is vetődik a kérdés, hogy eddig akkor hogy is volt? A képhez hozzátartozik, hogy az átlagkeresetek minden fizikai dolgozó bérét takarják, akár sima, akár szakmai bérminimumot kap, de hát így is nagyok a különbözőségek:

Természetesen egy-egy szakterületen belül is akad eltérés jócskán. A bolti kiskereskedelemben is 43 ezer forint a különbség a legrosszabbul fizetett közé tartozó hentes és a legvaskosabb hó végi borítékot markolászó illatszerboltos dolgozó fizetése között. Akkor most mindenki illatszerboltba megy dolgozni? A szakma- és munkahely megválasztásában sok minden szerepet játszik, de korlátot szab, hogy mit hajlandó a vásárló megfizetni. A napi betevőnél például jobban fogához üti a garast, mint a puccosabb bevásárlásnál. A dolgozók pedig sok tekintetben kiszolgáltatott helyzetben vannak, a választások mezsgyéje nem végtelenül széles:

A kereskedelmi szakszervezet gondolatmenete alapján egyébként addig kellene a béreket emelni, ameddig a bérkülönbségek el nem tűnnek. Suta módon akár meg is lehetne tiltani. De hát tudhatnák a derék szakszervezetis kollégák, hogy pénz csak addig van, ameddig el nem fogy. És nem a multik bérével van gond. A Palócker sem tudta a végén kifizetni az embereit.

Az azért továbbra is kérdés marad, hogy egy 240 ezres szakmai bérminimumhoz kinek mennyit kell majd nyújtóznia, hiszen a vendéglátásban, szálláshely szolgáltatásban sem egyformák a bérek az egyes szakterületeket nézve. Fellelhető jelenleg is közel 30 ezres különbség is, nem számítva persze azt, ami zsebbe megy, borravaló, vagy akármi, ráadásul étterem és étterem, szálloda és szálloda között is akad különbség, nem is kevés, amit a statisztika rideg átlaga eltakar:

És akkor még nem esett szó a multik és a hazai kisvállalkozások bérkülönbségeiről. Az Aldi, Lidl számára nem nagyon okozna gondot egy 240 ezres szakmai bérminimum, az ő szekerük ugyanúgy döcöghetne tovább, mint eddig.

A vidéki kisboltos, kisvendéglős dögöljön meg?

Sok-sok alkalommal felvetődött már, hogy a falu boltja, vagy a kocsmárosa már a jelenlegi minimálbértől is tönkremegy. Nem véletlen az sem, hogy a legnagyobb béreket Budapesten adják, hiszen ott van a legtöbb vásárló a legtöbb pénzzel a zsebében (a fővárosban jóval magasabbak a bérek, mint máshol). A megyei szintű adatokból is jókora különbségek kerekednek ki, a boltokban ez 30 ezer forint felett jár, de ez csak egy átlag. A vendéglősöknél kisebb ez a különbség, 12 ezer forint, érdekes módon pedig Pest megyében a fizetnek a legrosszabbul a vendéglősök az alkalmazottaiknak a kiválasztott megyék közül. A szálláshelyeknél 25 ezer forint a földrajzi bérkülönbség, ami nem csekély:


Nem lehet présbe zárni mindenkit

A vendéglősök, szállodások 240 ezer forintos minimálbéren ügyködő szakemberei kockázatos vállalkozásba fogtak. Nem vitatható, hogy még magasabb bérek kellenek, de ahhoz több bevételt is kellene elkönyvelni. De hát árat emelni nem lehet a végtelenségig, sőt. Arra pedig a blokkk.com már rávilágított, hogy az áfacsökkentés révén 100 milliárd forint üti a vendéglátósok markát, mivel úgy tűnik, eszük ágában sincs az étlapon feltüntetett árakat csökkenteni. Így az ő helyzetük sajátos e tekintetben, hiszen van fedezetük béremelésre. Kérdés persze, hogy a kormány rajtuk miért nem kéri számon az árcsökkentést az áfacsökkentés után.

De abban igazuk van az idegenforgalmisták, vendéglősök képviselőinek, hogy manapság azoknak a cégeknek, akik feketén foglalkoztatnak, attól lesz hatékony a vállalkozásuk, hogy nem fizetnek közterheket, ezzel versenyelőnyben vannak azokkal szemben, akik adóznak. És ezen az áfacsökkentés zsebben maradt pénze után semmi sem változott. Miért változna akkor bármi is egy nagyobb kötelező bér esetében?

Érdekes módon egyébként pontosan azon a három területen vezették be először az online kasszát, ahol a magasabb kötelezőért kiáltottak, vendéglőben, szállodában és a boltban. Ezek szerint ez kevés volt. De annak kicsi a valószínűsége, hogy egy még nagyobb kötelező bér kipucolná a feketézést, pedig valóban azzal kellene kezdeni bármilyen előrelépést a munkaerőhiány oldásában is. A bulinegyed adóellenőrzése is azt jelzi, hogy ebben igazuk van a szakembereknek, hiszen egy kis ellenőrzést jelző harangszó hallatán alaposan megugrott a nyugtaadás. Lehetett látni online. Talán az online számlázás hozhat még valamit?

(blokkk.com, 2017. július 20.)

Vissza a főoldalra