Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
National Association of Entrepreneurs and Employers
Landesverband Ungarischer Unternehmer und Arbeitsgeber
2017. 11. 19., vasárnap
VOSZ-tag leszek Miért érdemes VOSZ tagnak lenni? keresés Menü
Üdvözöljük a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének megújult honlapján! ______ A naprakész adózási információkat keresse a Vállalkozó Információs Portálon! ______
Hírek
2017. április 25.

Lázadnak a szakszervezetek a rabszolgatörvény ellen

Soron kívüli egyeztetést hívott össze keddre a gazdasági minisztérium. A kormány az autógyáraknak akarhatott kedvezni a munkatörvénykönyv módosításával, de még a munkaadói érdekképviselet szerint sem lehet az ő igényeikre szabni a gazdaság egészére érvényes jogszabályt.

Jelentős felzúdulást keltett szakszervezeti körökben az a törvénymódosító javaslat, amely a munkaidőszervezés kérdéseiről szól. A rabszolgatörvénynek is titulált módosítás tágítaná a munkaidőkeretet – a korábbi két hónap, jelenlegi egy év helyett három évre terjesztenék ki, amennyiben erről a felek kollektív szerződésben is megállapodnak.

A szakszervezetek szerint a módosítás elfogadásával a munkavállalók számára követhetetlen lesz, hogy három év távlatában munkáltatójuk miként számolja el a túlmunkát. Felháborodást keltett az is, hogy havi egy kötelező pihenőnapot írnának csak elő egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén. A javaslat bírálói szerint a kormány a multik érdekeit akarja kiszolgálni.

Ami még fontos:
sem a munkáltatók, sem a munkavállalók érdekképviseleteivel nem egyeztettek a módosítás előtt, sőt nem is tudatták velük, hogy átírnák a Munka Törvénykönyvét.

Most úgy tudni, mégis lesz egyeztetés. Sőt, mint a 24.hu kiderítette, ezzel nem várnak a jövő hétig, a Versenyszféra és Kormány Konzultációs Fórumáig (VKF), hanem keddre is beszúrt a gazdasági tárca egy rendkívüli egyeztetést.

Az autógyárak kezdeményezhették

Bár a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) még nincs kialakított álláspontja a munkatörvénykönyv tervezett módosításáról, Dávid Ferenc főtitkár a 24.hu-nak különböző helyekről származó információkra hivatkozva megerősítette, hogy nagy valószínűséggel az autóipar kezdeményezésére születtek meg a változtatási javaslatok.

Hogy vajon tényleg szükségük van-e a hároméves munkaidőkeretre az autógyáraknak, azt nem tudta megítélni. De Dávid úgy gondolja, egy ilyen módosítás előtt mindenképpen el kellene mondani a VKF-en, hogy mi indokolja, mert ezt a javaslatból nemigen lehet kiolvasni. Azt is hozzátette, annak ellenére, hogy nagyon jelentős súlyú ágazat az autóipar, akkor sem helyes az ő igényeikre szabni a teljes gazdaságra érvényes Munka Törvénykönyvét.

Szabályozás-filozófiailag ez elég furcsa. Kicsit olyan, mintha egy „lex autógyárak” készülne – jegyezte meg utalva arra, hogy általános igény biztosan nincs a hároméves munkaidőkeretre.

Az általános indoklás szerint a módosítással a jogalkotó a kollektív szerződések szerepét erősítené, de hogy hogyan, az nem világos. Dávid Ferenc sem érzi úgy, hogy ilyen szempontból ösztönző lenne a tervezet. A módosítás szerinte inkább oda vezethet, hogy a kollektív szerződések a kihasználás és nyomásgyakorlás eszközeivé válhatnak, ami szerinte egyáltalán nem kívánatos.
Persze, ahol tökös szakszervezetek vannak, ott ez nem lenne gond, de máshol igen  – tette hozzá.

 

Ünneprontás

A főtitkár azt sem érti, miért pont május 1-je előtt kell előjönni egy olyan módosítási javaslattal, ami egyértelműen a vállalkozók érdekeit tartja szem előtt.

Amíg a munka ünnepe piros betűs ünnep, addig illene tiszteletben tartani. A jogalkotónak például azzal, hogy figyel a munkavállalók érzékenységére.

Mint látszik, a munkaadói oldalnak is vannak kételyei a javaslattal kapcsolatban, de Dávid Ferenc szerint az túlzás, hogy rabszolgatörvénynek nevezik.

Lehet kritizálni egy törvényjavaslatot, azt mondani, hogy hátrányos a munkavállalókra nézve, vagy hogy nem tárgyalták ki, de a rabszolga jelző nem szolgálja az ügyet. Mert Magyarországon nincs rabszolgaság. Még  – jegyezte meg.

Szerinte az a minimum, hogy a VKF-et összehívják egy ilyen ügyben. De mint hozzátette: okosabbak lettek volna az elvtársak, ha előbb egyeztetnek, aztán nyújtják be a javaslatot. Május 1-je előtt szerinte nem fogják elfogadni a javaslatot.

Érthetetlen sietség

Mint a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnökétől megtudtuk, a Ligával és a Munkástanácsokkal ellentétben őket nem hívta eddig a Nemzetgazdasági Minisztérium egyeztetésre. Pedig mint Kordás László hangsúlyozta, az autóiparban és a készenléti jellegű munkaköröknél, illetve más szegmensekben, ahol már most is él a munkaidőkeret, a MASzSz erősen érintett tagszervezetei révén.

A két kiváltságos szakszervezet mégsem egyeztetett velük, mielőtt az NGM-mel tárgyaltak volna, amit szintén nem ért Kordás. Ahogy azt sem, miért ültek le külön, nélkülük megbeszélni a módosítást.

A szakszervezeti vezető számára az sem világos, mire ez a nagy sietség. Mi az az égető probléma, amit hirtelen meg kellene oldani a javaslattal? Nem hallott ugyanis arról, hogy hatalmas probléma lenne a munkaidő-szervezéssel.

Nein, danke!
Az Audi Hungária Független Szakszervezet ezzel a címmel reagált a törvénymódosításra. NEM hagyjuk, hogy tovább zsigereljék munkatársainkat, NEM hagyjuk, hogy még ennél is nagyobb rugalmasságra kényszerítsenek bennünket, NEM hagyjuk, hogy kollégáinkat még jobban elszakítsák a családjaiktól, NEM akarunk a mostaninál nagyobb kiszolgáltatottságot, a tervezett módosítás NEM harmonizál az Európai Unió értékrendjével és az Európai Parlament és Tanács irányelvével sem – írták a többi között.

Emlékeztetett arra, hogy a 2015-ös minimálbér-megállapodás záradékában rögzítették: háromoldalú egyeztetés (kormány, munkáltatók, munkavállalók) lesz azért, hogy megújítjsák a teljes Munka Törvénykönyvét.

A 30 oldalas javaslatcsomagból példaként néhányat meg is említett, hogy mi lenne fontosabb a munkaidő-szervezés kérdésénél. Például a túlmunka és műszakpótlékok rendezése, a munkaközi szünet (20 perc) visszaállítása, illetve annak biztosítása, hogy kedvező irányba el lehessen térni az állami cégek kollektív szerződéseiben a Munka Törvénykönyvétől (ebben a kérdésben már meg is van az egyetértés).

Alattomos gerillaakció

Az ellen nincs kifogásuk, hogy az egyeztetés részeként a munkaidő-szervezés kérdése is bekerüljön a módosító javaslatok közé, ha a kormány ragaszkodik hozzá. De ne külön, mint valami gerillaakció – jegyezte meg. Kordás szerintük a mostani módosítás teljesen vállalhatatlan, úgy ahogy van, vissza kell vonni.

Hogy is támogatnának egy olyan javaslatot, amelynek révén a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége számítása szerintaz amúgy is extrém módon túlterhelt magyar dolgozók pluszjuttatás nélküli túlmunkája akár évi 400 órával is emelkedhetne.

Tartalmát tekintve aljas és alattomos a javaslat, mert kiragad egy részt a Munka Törvénykönyvéből, és azt a saját szája íze szerint és a gazdasági lobbiérdeknek megfelelően módosítaná a gazdasági bizottság  – fejtette ki Kordás, aki szerint ez nem európai megoldás. Ehelyett szükség van az érdekegyeztetésre és a várható munkaerő-piaci hatások előzetes vizsgálatára is.

Kordás a beszélgetésünk ideje alatt kapta meg az NGM-től az értesítést, hogy még a május 3-i ülés VKF-ülés előtt lesz egy soron kívüli egyeztetés is, április 25-én, kedden, amin csak a tervezett törvénymódosítással foglalkoznának. A MASzSz azt szeretné elérni az ülésen, hogy a javaslatot ebben a formában egyáltalán ne tárgyalják, a kormány ne támogassa, kerüljön le a napirendről. Helyette a teljes Munka Törvénykönyvét tárgyalják újra. Úgy tudjuk, mivel hozzáértő körökben többen megkérdőjelezik a tervezet szakmaiságát, így lehet, hogy a szakszervezet vágya teljesül.

 

forrás: 24.hu

Vissza a főoldalra