Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
National Association of Entrepreneurs and Employers
Landesverband Ungarischer Unternehmer und Arbeitsgeber
2017. 09. 21., csütörtök
VOSZ-tag leszek Miért érdemes VOSZ tagnak lenni? keresés Menü
Üdvözöljük a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének megújult honlapján! ______ A naprakész adózási információkat keresse a Vállalkozó Információs Portálon! ______
Hírek
2017. április 20.

Kihátrál a kormány a multik sarca mögül?

Nem nyújtja be a parlamentnek a kormány a kereskedelmi törvény tervezett módosítását, mivel többek között a magyar kereskedőket is hátrányosan érintené a jogszabály megváltoztatása – írta az Origo saját információira hivatkozva.

A kihátrálás okaként jelölték meg azt is, hogy nincs egyetértés a szakszervezetek és a munkaadók között, és a vitákat nem a kormány akarja rendezni. A lap úgy tudja, új adókat nem akarnak bevezetni, a munkaerővel kapcsolatos szabályok pedig a magyar kiskereskedőket is érzékenyen érintenék. Például ha a multiknak új embereket kellene nagy számban felvenni, akkor azt a kiskereskedőktől csábítanák el.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára lapunknak elmondta, addig nem kívánja kommentálni a portál értesülését, amíg erről nem jelenik meg hivatalos információ. Vámos György hozzátette, várják a kormány álláspontját, akár Lázár János minisztertől a kormányinfón, akár közlemény, akár előterjesztés formájában.

Az új kereskedelmi törvény a szakértőktől és az érintett érdekvédelmi szervezetektől az utóbbi hetekben csak kritikát kapott. Többek között az OKSZ és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is egyetértett abban, hogy átgondolatlan, sőt a szakmát megszégyenítő javaslatokat tartalmaznak az elképzelések.

– Ha hír igaz, akkor örülünk neki. Akkor még boldogabbak lennénk, ha azt is tudnánk, hogy így is marad, mert a csomag a szakmaiság minimumát sem állta ki. Reméljük, hogy ezzel a történet véget is ér. Már 2015-ben szó volt a négyzetméter arányos létszámról, majd az újabb kereskedelmi törvényről. Le kellene szállni az ügyről, mert jogi stabilitásra van szükség. Egy ekkora szakmát, amelyik Magyarország legnagyobb foglalkoztatója, nem lehet másfél évig különböző végig nem gondolt elképzelésekkel terhelni – mondta lapunknak a VOSZ főtikára.

Dávid Ferenc szerint több lehetőség is van annak magyarázatára, hogy végül miért nem nyújtották be a javaslatot. Az első, hogy átgondolták, és rájöttek, hogy nem jó ötlet. A második, hogy ez csak egy fenyegetés volt, és csak belógatták a közbeszédbe. A harmadik lehetőség, hogy meghallgatták az érdekképviseletek szavát. Ezt azonban békességben tárgyalóasztalnál kellett volna meghallani, de a szakmát kihagyta a kormány.

A főtitkár hangsúlyozta, a magántulajdonban lévő kereskedelemnél, a többi ágazatnál és iparágnál, ahol megvan versenyszférás munkáltató, az államnak vissza kell fognia magát. Hozzátette, az állam maradjon versenysemleges, természetesen úgy, hogy megmarad a szabályozó szerepe.

Korábban az Index.hu szerezte meg az eredeti, majd a módosított javaslatot is. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Miniszterelnökség által közösen jegyzett ötletekből ez egyik legfontosabb az volt, hogy a boltoknak létszámot kellene bővíteniük, ennek hiányában adót vetnének ki rájuk. Elő akarta írni a kormány, hogy hány eladónak kell dolgoznia a boltokban, ezt pedig úgy kellett volna kiszámolni, hogy az adott cég kereskedelemből származó nettó árbevételét 36 millióval elosztjuk. Aki ezt a tervezett rendelkezést nem tartotta volna be, azt a fel nem vett dolgozók után a garantált bérminimum 60 százalékával, vagyis fejenként havi 64 200 forinttal sarcolták volna. Az is szerepelt a javaslatcsomagban, hogy a dolgozóknak havonta két pihenőnapot kell adni vasárnap, a hét utolsó napján elvégzett munkáért délelőtt 50, délután 100 százalékos bérpótlék járt volna. Utóbbi egyébként valószínűleg minden kiskereskedelmi céget érintett volna, nem csak a szupermarketeket. Azt is tartalmazta a javaslat, hogy a napi fogyasztási cikkeket áruló cégek a nettó árbevételük legfeljebb 0,5 százalékát költhették volna reklámra, azzal az indoklással, hogy a kevesebb reklám miatt a fogyasztók tudatosabban választhatnak. Emellett azonban betiltották volna a reklámújságokat, a szupermarketek reklámja csak sajtótermékben jelenhetett volna meg, ráadásul a saját honlapjukon sem tehettek volna közzé reklámot. A Lázár János által néhány hete előzetesnek nevezett tervek között szerepelt az is, hogy minimum évi 20 milliárd forintot hajtanának be az áruházaktól a parkolás megadóztatásával. Ezt később már megfontolandóként emlegette a módosított javaslat.

Vissza a főoldalra